Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

800) magyar névadással. Az idevaló Jakab fia: János sásvári (Ugocsa m.) nemesek (1374) és Gyügyei Jakab fia: János ( 1378) megbízottja. Jakab másik fia: Fülöp kijelölt királyi ember az Egriek perében (1374), Dobos és Olcsva határperében tanú ( 1391 ). Balk vajda és testvérei: Drágmáramarosi és szatmári ispánok, valamint „Oláh" János (Jo. Olachi) 1381. évi panasza szerint a Becs földjükhöz tartozó gyümölcsös kertjüket (ortumpomerii) az idevaló Jakab fiai: János és László jogtalanul elfoglalták. 1382-ben Lászlót választott emberként sorolják fel a nábrádi és sámeli nemesek között, öccse, János ugyanakkor a Vajaiak ügyvédje, a következő évben tanú Nagydöge és Petlend föld (Szabolcs m.) ügyében. Ugyanő Daróc ügyében királyi ember (1384). 1425-ben a pusztát Nábrád Gyarmat felől történt határjárásakor említik. — Nábrád határába olvadt (Pesty, 1864: Vős rét}. ZAJTA 551. 1314/499: p. Zalyta (AOkl. III, 857); 1341 : Thomas/. Thybade ZohthaN (Uo. XXV, 228); 1369: ... de Zahta (DL 64924; T. 11 /1893/ 106); 1370/XVL: p., v. Zahtha (DL 64928; Csáky 1/1, 126-8); 1373: Jo.f. Thomae de Zahty (DL 52213; Kállay II, 1705): 1418: p. Zahtha (Zs. VI, 1617); 1472!: p. Zaytha in Zathmariensi C-us exist. (DL 68656; Száz. 5 / 1871/659); 1476: p. ~ (LO Proth. parvum. föl. 65). A hn. feltehetőleg puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 1314-ben a Gutkeled nbi Tiba fia: Mihály mester [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse] István fiával, ill. Tiba mester fia: Péter [az Atyai cs. őse] testvéreivel, Lászlóval, Jánossal és Tamással örökölt birtokaikon, így Zajtán is megosztoznak. Zajta ekkor Tamásnak jutott, mert ő ( 1341 ) és fia: János (1373) idevaló kijelölt királyi, ill. nádori ember. 1341-ben [a Zsidó nb-i] Peleskei István és László, Zajtai János és László, Atyai János és Tiba között létrejött egyezség értelmében Peleske, Zajta és Atya birtokok határait megjáratták (eredeti oklevél nincs! T. 42 /l 928/ 72). 1369-ben Püiskei László fiai: István és László a Zajtaikkal perelnek, ám a következő évben velük és az Atyáikkal kibékülnek. Ekkor Tamás fiai: János és László Zajta birtokát Peleske felől meghatárolták (a határjárást ld. Peleske alatt!). 1418-ban Atyai Péter fia: János fia: László és Gacsályi Tamás fia: Tamás között perbeli egyezség született a Tamás által megvert zajtai jobbágyok és testvére, a néhai István által 6 disznónak Zajtán történt leölése ügyében. Mátyás király Atyai András magvaszakadtával, 1472-ben zajtai birtokát is Rozsályi „Kun" Jakab fiainak adományozza. 1476-ban Gacsályi János és László salánki (Ugocsa m.), uszkai, nagyhódosi, kisrozsályi, itteni és atyai birtokrészeit 2000 ft.-ért Rozsályi „Kun" Jakab fiainak, Lászlónak, Miklósnak, Kristófnak, Jakabnak és Jánosnak eladják. Középkori templomának a XIX. sz.-i alaprajza Henszlmann Imre hagyatékában Kassán volt (Gerecze 1906, 778). az újabb: SzSz II, 295. A templomról részletek: Rómer XVI, 4. A XIX. sz.-ban Nagypeleske, Atya, Gacsály, Méhtelek és Rozsály határolta (Pesty, 1864). — Zajta, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1673: 1552 kh.). ZAZAR 552. 1400/405: p.Zazar... in C-n Zathmariensi (DL42838; F. X/2, 768; Zs. 11/1,731); 1410: p. ~ et tributum eadem ... in C-u Zathmariensi habita (Keglevich lt. HOkl. 348); 141 l:p. ~ (Zs. III, 590); 1438: p. ~ (DF 254395; Száz. 23 /l889/VIII. 122); 1469: p. ~ (DF 223296 = LO AA. nro. 34); é.n. [1480-83]: ~ (DL 35800; Petri I, 178); 1485: Zazary (DF 223782 = LO AA nro. 2); 1520/782: p. Zazar (DL 72192; Herpay 106-7, 313., 315. reg. / másolat/); 1520/591: ~ (DF 254532). Nevét a Láposba ömlő, talán szláv eredetű Nagy- ill. Kis-Zazar patakról kapta. Jelentése: 'hólépatak' (1231:flumen nom. Nogzozon caput minorisZozor DL 174; WXI, 232-3). 1400-