Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Rafael fia: Miklós elmondása szerint az 1305. évi csereszerződés elégett, ezért I. Károly király 1319-ben utasítja az egri káptalant, hogy az oklevélpar-ját írja át és adja ki (AOkl. V. 656). A Laskodiak-Vajaiak továbbra is igényt tartanak szekeresi részükre, mert 1337-ben Ábrahám fia: Mihály és János tiltják [a Becsegergely nb-i Szekeresi] Lukács fia: László fia Tamást és a többi szomszédot Ábrahámszekerese használatától. Ez azonban nem járt eredménnyel, mert 1347-ben a Vajaiak és a rokon Tunyogiak egyezkednek az idegen kézre került Szekeres közös visszaszerzéséről. A per a Vajaiak és Szekeresi László fiai: Tamás, István és László között 1364ben (DL 96252), sőt talán még 1382-ben is tartott (DL 96574). 1402-ben Kölesei Jakab fia: Dénes [felesége Erzsébet, Császlóci (Ungm.) Péter leánya (1428: DL 70825)], Kölesei János fiai: István és Miklós, ezen István fia: László itteni birtokrészei a nevezetteket csere címén illeti; az utóbbiak Dénes részét ekkor elfoglalták. — Kisszekeres határába olvadt, a községtől ÉKre (Kálnási 1984, 180: Ábrahám földje, Ábrahám patakja). SZEKERES 4. 449/b. 1328: t. Scekeres, Scekereskapulna (AOkl. XII, 308); 1332-4/PpReg.: Pet. sac. de Zekeres, Paul. sac. de ~ (Vat. 1/1, 107, 135); 1344: p. Scekeres (DL 70550 = LK 24/1946/ 56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. Kapolnas-Szekeres [M: Kapulnaszekeres] (DL 69672; F. VIII/1, 576; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1393: p. Zekeres (DL 78097; Zichy IV, 516); 1415: p. Kapulnazekeres (Zs. V, 544); 1480: in Kapolnazekeres (DF 223663 = LO AA. nro. 10). 1328-ban a fenti birtoktól D-re találjuk [a Gutkeled nb-i Apagyi (Szabolcs m. ) ] Hódosi Péter fiai: János és Miklós Szekereskápolna [ez volt Szekeres anyaegyháza!] földjét, amely [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Máté fia: Dénes és fiai: János, Jakab, András, Miklós és Mihály Eliberszekerese birtokával szomszédos. 1344-ben I. Lajos király megerősíti jogaikban Kölesei Dénes fiait, örökadományul adva Kápolnásszerekest is. A testvérek a következő évben megosztoznak: részüket Kápolnásszekeresen a kápolna határolja el Mánd birtok felől, amelyet János és Jakab [a Kölesei cs. őse], valamint András [az Egyedi (Zaránd m.) cs. őse] kapott. 1393-ban Kölesei Jakab fia: János itteni birtokrészét Kölesei János fiai: István és Miklós elfoglalták, Pál fia: András nevű jobbágyát megsebesítették. 1415-ben Csáki Miklós erdélyi vajda, György volt székely ispán és testvérük, István is birtokos volt Kápolnásszekeresen, amelyre Dománhidai Miklós fiai: László, György és István rárontva, jobbágyaikat kifosztották, megverték és megsebesítették. A Kölcseiek itteni birtokrésze 1417 előtti egyezség alapján a Dománhidaiaké lett, mert 1417-ben László/!/ fiait, Györgyöt, Lászlót és Istvánt Szekeresen idézik meg (Zs. VI, 695). Ám a Domahidaiak magvaszakadása után ismét a Kölcseieké Kápolnaszekeres, familiárisaik 1480-ban a Rozsályi Kunok szomszédos Tompaszekeresén (Thompazekeres) hatalmaskodnak. Az erdélyi püspökség ugocsai főesperességében fekvő egyházának Péter papja 1332-ben 40, Pál papja az 1334-ben 30 d. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „hajdan katolikus, kőből, a kálvinisták kezeitől romos" (Acta C). AXIII. sz.-i félköríves szentéllyel záródó kápolnát a XV. sz.-ban lebontották, s helyén a szabálytalan nyolcszög 3 oldalával záródó szentélyű, a hajót diadalívvel elválasztott templomot emeltek [Magyar Műemlékvédelem X. I'1996/ 36; alaprajza: Helyreállított műemlékek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - válogatás. Obnova sakrálnych objektov v zupe Szabolcs-Szatmár-Bereg - vyber -. Katalógus. Összeállította: Szatmáriné Mihucz I. H.n., é.n.). Bejáraü ajtajaD-en, sematikus alaprajz (RómerXVI, 6).— Kisszekeres, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1264: 2536 kh.).