Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
rület Iván, a többi Simon [felesége Ilona, /a Gutkeled nb-i/ Keresztúri Apaj leánya ( 1349: DL 51521; Uo. I, 987)] fiaié lett (DL 51360; Uo. I, 817). Iván fiai: László, András és Demeter 4 nappal később a nekik jutott birtokrészt is továbbosztották. A Szatmár m.-i, Szamos folyó melletti Semjénben lévő részeket Demeter kapta (Piti 2004, 380). 1347-ben Panyolai Péter rokonság címén kéri részét e birtokból is (F. IX/1, 546). 1357-ben Nagysemjéni István fia: István mester panasza szerint Nábrádi János sok románt (multos Olakos) hozott sertéseikkel együtt az ő kissemjéni birtokára és azt elfoglalta. 1374-ben [a Smaragd nb-i Zsámboki] Miklós nádor fiának, Jánosnak a tiszttartója, István és a gyarmati jobbágyok rátörtek Ubul mester [+ 1389 u. (Zs. I, 1024); feleségei: 1) Tamáshidai (Zaránd m.) Lőrinc fia: János leánya ( + 1366: DL 52108); 2) Kelneki (erdélyi Fehér m.) Magdolna 1380: DL 6679; T. 13 /1895/ özvegye: 1408: Zs. II/2, 6030; özvegye: Ilona/!/, Vingárti (erdélyi Fehér m.) [Kelneki] Dániel fia: Mihály leánya (1410: Uo. 7277)] Kissemjén és Kér birtokára, onnan 16 disznót elhajtottak (DL 52221; Kállay II, 1712). Ugyanakkor Iván fia: Demeter fiai: Szaniszló és János tiltakoznak, hogy a Kállóiak Biri Tamás itteni részeit is elfoglalták, és elfoglalva tartják. 1427-ben Kallói Lőkös fia: Miklós fia Jánost, apját és Lőrinc testvérét, rokonait, István fia Zsigmondot és Szaniszló fia Jánost Zsigmond király e birtokukban is új adomány címén megerősíti. Az iktatásnak a szomszédok a rá következő évben ellentmondtak. Kissemjén Olcsvával és Szamosszeggel volt határos (1363: DL 51993; Kállay II, 1470). — Kérsemjén, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1235: 1286 kh.). SENYE 1. 424/a. 1312/735: in C-n de Zathmár: p. Szenee [D: Senee] in C-u de Zathmár (Csáky 1/1, 37-8; AOkl. III, 424); 1332: p. Senee (DF 253420; A. II, 630); 1363: p. Baruchseneye voc. habitatoribus destitutae, in C-u Zathmariensi exist. (DF 253452; DocTrans. XIV/12, 151 ; TT. 1889. 547, 119. reg.). Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A Szamos [bal parti] menti település egyik fele feltűnésekor, 1312-ben a Csák nb-i „Nagy" Bare fia: Mihály ispán [a Darahi cs. őse] és fia: Péter bevallják: „Nagy" Bare fia Barccal és Ugrinnal úgy állapodtak meg, hogy „Nagy" Bare fia: [Terebesi] Bereck fia: Miklós birtokaikból, így Senyéből is 'A részt kap. 1332-ben Péter fia: [Dombói] János panasza szerint e birtokát [a Káta nb-i] Csengeri Péter fia: János 4 éve elfoglalta, 32 M. kárt okozva neki (Az adatot tévesen a Szabolcs m.-i Sényőre vonatkoztatta Németh 1977, 164-6). 1363-ban Tövisi János fia: János Barcsenyéje lakatlan részbirtokának 1/3-t [Bereck fia:] Óvári Miklós fia: István 20 ft.-ért 10 évre zálogba vette. — Csenger határába olvadt, ld. Senye 2. alatt! SENYE 2. 424/b. 1291:p. Sene... cea. aquamZomus (Horvát Tudományos Akadémia /Zágráb/, DF 230277; DL 36277 másolat; Smiöiklas VII, 61); 1322/371:p. Semse/l/(AOkl. VI, 713); 1329: p. Sene voc. in C-uIM Zothmariensi exist. (Zichy I, 337; Uo. XIII, 555); 1353>371:p. EghazasSenye voc. in C-u Zathmarínesi habit. (DF 252599; DocTrans. XIV/14, 45 skk.); 1364>371: t-m Senye voc-m ad Castrum suum regium Bech nuneupatum pertinere et idem Castrum eadem t. multum indigere (DF 252599; DocTrans. XIV/14, 45 skk.); 1366: p. Eghazassenye... habitatoribus destituta (DF 211304 = LO Stat. C-194); 1368>371: t-m vacuam Senye vocm in C-u Zathmariensi exist. (DF 252599; Új Magyar Múzeum 4 (1854) II. 120-122; TT. 1889. 550, 135. reg.; 551-2. 142. reg.; DocTrans. XTV/14, 45, skk.); 1368:p. Eghazassennye (DL 64078); t-m nunc vacuam et deşertam Senye voc-m in C-u Zathmariensi exist..
