Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

birtokától [III.] Béla, Magyarország királya átírt oklevele alapján. Ahatár a Túr folyó kikötőjénél kezdődik, közelében az ebből eredő vizet a Fülöpösiek az oklevél Ered/ojével azonosították, majd sokára a határon 1 malom, ez Ravaszdhoz tartozik, Csele hegyecske, hasonló nevű berek közel a Káinok erdőhöz, majd eléri a Köleséről Orosziba vezető utat, ott az Akasztóormán (Akazthoorman) hely, majd az úton menve eléri a Köleséből Fülesdre vezető utat, ezen megközeliti Fülesdet, amely a Fülöpösiek szerint Ravazdhoz tartozik, majd nagy távolságra Fülesdpataka (Fylesdpathaka). azután az erdőben eléri a Tapolnok (Thapolnok) folyót és a határ a Ravazd-Kölcse.közös határjelénél végződik. A pert még 1407-ben indították Kölesei János fia: Miklós, majd annak halála után Kölesei Jakab fia: Dénes, János fia: István, fiai: Mihály és László ellen (Zs. III, 1201). 1417-ben a fülpösi nemesek Meggyesi Simon bán fia: János fia Simonnak elzálogosított Rawazdi erdejéből Simon testvére, Miklós 200 sertését amelyet Péter jobbágyával hajtatott oda - Kölesei Jakab fia: Dénes, Miklós fia: László, István fia: László, "Farkas" Mihály és Jakab elvették és felhasználták (Uo. VI, 1161). 1424-ben Derzsi Benedek fia: László tiltja Fülpösi Lászlót, Andrást, Lőrincet és Mihályt fülpösi és ravazdi birtokrészemek eladásától és elzálogosításától, a kölesei és istvándi nemeseket azok megvételétől vagy elcserélésétől, amelyet 1426-ban megismétel. 1425-ben Csaholc és Ricse határjárásakor érintik e birtokot is. 1438-ban a Bátoriak Matolcs, Gyarmat, Oroszi és Csaholc birtokaiknak és Gáborjánszeg pusztájának, valamint a Köleseik és Fülpösiek Fülpös. Cégény és Kölese birtokának és Daróc, Fülesd és Ravazdi pusztájának közös határvonalában állapodnak meg. — Kölese határába olvadt, a községtől DK-re, a Túr közelében (Kálnási 1984, 203: Ravaszdi). RAVASZLYUK 394. 1391 : Jo. f. Petri de Rawazlyuk (DL 98673; Károlyi I, 450). A hn. a régi magyar ravaszlyuk 'rókakotorék' fn.-ből keletkezett. A település 139 l-ben [Kidéi] Péter fia: János nevében tűnik fel, aki Dobos és Olcsva közötti vitás föld ügyében [a Kaplony nb-i Károlyi] Marhard fia: András oldalán tanúskodik. — Kide határába olvadt (1549: /. ad locum Rav az lik LO AA. fasc. 4, nro. 22). RECSEGE 395. 1330: p. Rechege (Szirmay II, 27; AOkl. XIV, 622); 1338: p-m ~ voc-m castrensem in C-u Zothmariensi exist-m. quondam Petri et Jo-is J-rum Dom-i hominum sine herede decedencium castrensium (DF 253426; F. VIII/4, 310); ~ olim Petri et Jo-is f-rum Dom-i castrensium hominum sine herede decedencium esset (DF 253427; TT. 1889. 535, 58-9. reg.); 1350: p. ~ (DL 51566; Kállay I, 1030); 1351: p. ~ (DL 51582; Uo. II, 1058); 1381: portionem p-nariam in p-ne Recheque contiguam, nunc ... habitatoribus destitutam in eodem C-u existente habitam (DF 219952=LO AA. nro. 33; F. IX/5, 522); 1428: p. Rechege (DL 98884; Károlyi II. 115); 1429: pr. ~ (DF 211240 = LO Stat. C-98). A hn. ismeretlen eredetű. Nem dönthető el, hogy 1330-ban vagy 1338-ban íródott az az oklevél, amelyben I. Károly király a Szatmár m.-i, a szaunán várhoz tartozó, Domokos fiai: Péter és János várjobbágyok magvaszakadtéval a reá háruló birtokot [a Balogsemjén nb-i] Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fia Istvánnak és rokonainak, [a Káta nb-i Csaholyi] Csengeri Péter fiainak, Miklósnak és Jánosnak adományozza, akiket ekkor be is iktatnak, ám határait az árvíz miatt be nem járhatják. 1350-ben Semjéni István Recsege szomszédait, különösen a Bagos falut tiltotta e birtokának használatától; 1 évvel később [a Csák nb-i] Óvári Miklós fia Istvánnal áll perben Recsege miatt. A Kállóiak számára távoli s ezért terhes birtoktól 1381-ben válnak meg, amikor a lakóitól elhagyott recsegei részjószágot elcserélik Csaholyi János mester