Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Ha Pál örökös nélkül hal el, minden birtokát Lőrinc örökli. — További történetét ld. Terem 2. alatt! PÓSASÁRA 384. 1341/342>482: p. Posasara (AOkl. XXV, 612: Perényi 589). A hn. előtagja a régi magyar Pósa szn., míg utótagja Sár patakra vagy a birtokra utal (ld. Sár 1. alatt!). A település 1341-ben tűnik fel, mint ajánki uradalom tartozéka. —Azonosnak vehető Pócsával, ld. ott! POZDRAGA 1364/388:

p. Pozdraga al nom. Malkateleke (DL 8006; helyesen: DocTrans. XIV/13, 384). Porcsogó föld félreolvasott neve, ezért a történeti földrajzból törölni kell! — Ld. Málkatelke alatt! POZSÁRCS 385. 1314/499: p. Poz

arch/?/ (AOkl. III, 857). Ahn. a szláv pozan> -ra vezethető vissza, jelentése 'tűz, tűzvész', melyhez a magyar -cs kicsinyítő képző járul. Égetéssel kialakult helyet jelent. Más vélemény szerint a régi magyar pozsár 'ponty, harcsa' a fn. jelentése. A települést egyszer, 1314-ben említik, amikor a Gutkeled nb-i Tiba fia: Mihály mester [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse] és fia, István, ill. Tiba mester fia: Péter [az Atyai cs. őse] és testvérei, László, János és Tamás ezen örökölt birtokukon is megosztoznak. — Ismeretlen helyen fekszik. POZSONY 386. 1459: Posony Simon... Posonyfaber (DF 222796 = LO AA. nro. 45); 1482: ...Pozony (DL 70566 = LK 26/1946/65, 22. reg.). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A település 1459-ben a Részegén lakó, innen származó Simon jobbágy és egy kovács nevében tűnik fel. 1482-ben egy szaniszlói hatalmaskodó jobbágyot hívtak így. — Csengerbagos és Csengerújfalú határába olvadt, az utóbbitól D-re (Pesty, 1864: „Pozsony halma, ezen halom létezik a Cs. Újfalu és Cs. Bagosi határ közt, amely a két határát választja, ezen domb emberi kezek által hányottnak látszó magas domb."). Pestynél Csengerbagosnál az olvasható, hogy „nyugat éjszaki részen Cs. Újfalu és Csenger határa szélén Pozony halma." Kálnási-Sebestyén, 143:,A hagyomány szerint ide temették el a Rákóczi-szabadságharc egyik csatájának halottait." PUSZTAMÁND 387. 1449: pr. Pwzthamand (DF 212349 = LO Stat. S-197); 1476: pr. ~ (LO Proth. parvum K-84). Az 1449-ben feltűnő puszta részbirtokába Zsarolyáni Gál fia Jánost és Sámelházi Lászlót királyi adományból iktatják. 1476-ban a Kisszekeres, Darnó, Borzova és Oroszi határai között fekvő puszta Kisszekeres felé eső felét Majtisi Péter és Mihály örökre átadja Rozsályi „Kun" Lászlónak, Miklósnak, Jánosnak és Jakabnak, akik viszont Szopsatelek Majtis felé eső felével egyenlítik ki a Májusiakat. — Kisszekeres határába olvadt, a községtől É-ra, a nemesborzovai határszögletben (Kálnási, 1984: 187: Pusztamánd). PUSZTARESZEGE Ld. Szentjánostelek alatt!