Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Bihar és Kraszna m.-i birtokrészeivel. Erre válaszként Piliskei Csáki István leányai: Katalin [Pelsőci Péter özvegye] és Erzsébet hitbér és hozomány címén beiktattatták magukat e birtokba is (Csáky l/l, 402). 1519-ben Mikolai Ferenc leányai: Orsolya. Zsófia és Katalin a Petetelkének is nevezett pusztát 50 ft.-ért Szántói Bekcs [László fia: ] Sebestyénnek eladják. — Részben Nagypeleske (Pesty, 1864: Kutas erge, Mándy, 1864: Kötél hát), részben Atya (Csűry I, 566: Kút-ergéje) határába olvadt. KÜLRICSE Ld. Ricse alatt! KÜLSZALKA Ld. Szálka alatt! KÜLVARSÁNY Ld. Varsány 1. alatt! KÜSMÖD 270. 1322/323: í. Kysmeud (AOkl. VI, 540); 1338: Lad.f. Fabiani de Kusmevd (DF 261240; Str. III, 317); 1391: Thomas/. Fabiani et Mich. deKysmend [o: Kysmeud] (DL 98673; Károlyi I, 450). Nevét a mellette elfolyó Küsmöd ( 1326/XVIII.:

ß. Kusmeud AOkl. X, 203) patakról kapta. A kisnemesi település 1322-ben Vasad és Zehon—Zehun határjárásakor tűnik fel annak szomszédaként. 1338-ban az idevaló Fábián fia: László királyi ember Tárcsa (Bihar m.) felosztásakor. 1391-ben Küsmödi Fábián fia: Tamás és az ugyanide való Mihály Dobos és Olcsva határperében tanúk, mint megyebeli nemesek. —A patak nyomán Piskolt vagy Részege határában kereshető. LADARP Ld. Radalf alatt! LAPHEGY 271. 1424: p. walahalis: Laphogh (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64). A hn. a magyar lap 'síkföldterület' és a hegy 'emelkedés' fn.-nek az összetétele. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére. Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Laphegy az utóbbiaknak jutott. A XIX. sz.-ban Lophágy volt a neve, Nagy- és Kisszokond, Oláhhodos, valamint a Közép-Szolnok m.-i Vadafalva (Odest), Tótfalu (Streme) és Moszbánya (Boica) határolta (Pesty, 1864). — M. Laphegy (1907), R. Cuţa, j. SM. (Hnt. 1892, 1324: Lophágy, 3013 kh.). A középkori falu helye a Dimbu pusseti dűlőben volt, az odavezető utat Drumu pusd-nak hívták. LÁPOS(-BÁNYA) 272. 1300>360: p. Lapus (DL 85334; SztárayI. 37); 1333-5/PpReg.: Jo.[sac] deLaps/\/, [sac. de] Lapus, pleb. de Lapos (Vat. 1/1. 327, 355. 371); 1390/392>409: in montanis Lapus voc. in districtu ~ exist. (DL 31053; F. X/l, 594; X/4, 864); 1491 :p. LaposBanya (DL 71034). A falu a nevét a rajta keresztül folyó, a Szamosba ömlő Lápos patakról kapta ( 1231/397: ß. Lapus DL 174; W. XI, 232). A hn. jelentése 'mocsaras, ingoványos'. 1300-ban, feltűnésekor [a Kaplony nb-i] Varsányi Mihály fiai: Gál, Mihály, Demeter és Marcell e birtokuk elfoglalásától is tiltják rokonaikat, Jakó fiait, Jakot és Andrást. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint ez utóbbi [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Láposbányát mint [a nem létező] Jakóvár tartozékát leányának, Katalinnak (t 1351 ), [a Pok nb-i Meggyesi]