Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

királyi adományként részeit. — Mándy Péter (1864) szerint Kupán teleké néven Derzs határában jelzi az 1859-es kataszteri térkép. Ennél megbízhatóbb, hogy a XIX. sz.-ban Kántorjánosiban még tudták a fekvését (Ibrányi G.: „ma Kopán telke"). Pesty (1864) adatközlője szerint ,Kopán vagy Kupán teleké" a helységtől ÉK-re, a kislyány hegyi fordulóban kereshető, a hajdan Rét, a mai Csigás közelében. Ez utóbbi (Kálnási 1989, 127) alapján a Vaja és Őr közé benyúló szögletben állott az egykori Batár falu. Ibrányi Gábor kézirata szerint: „Kopántelke ... esik a Mogyoróbokoron túl Vaja felöl". Eszerint (Kálnási 1989, 135: Mogyoróbokor) is a Kántorjánosi és Vaja felé eső, É-i határszegletben kereshető. KÓROD 1. 254. 1344: p. Korogh in C-u Zathmariensi cum... medietate tributiportus in ~ (DL 70550=LK 24 /1946/ 56, 3. reg; F. IX/1, 200; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. Korod (DL 69672; F. VIII/1, 577-9; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1374: portus in v. Korog (DL 70558-LK 24/1946/62, 12. reg.); 1417: Korogy (Zs. VI, 272). A hn. a magyar kóró 'száraz, kemény növényi szár' ín. -d képzős származéka. A [Tisza bal parti] falut 1181-ben, a cégényi monostor birtokainak határjárásakor még nem említik, tehát azután jött létre. 1344-ben I. Lajos király [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiait, Jánost, Jakabot, Andrást, Mihályt és Miklóst megerősíti jogaikban, örökadományul adva e birtokukat is az itteni réwám felével. Egy évvel később a testvérek birtokaikon megosztoznak: Kórod Mihályé és Miklósé lett. Ekkor Csekét (ld. ott!) Kóródtól elhatárolják. A szántóföldek és a halastavak szétválasztatnak, az erdő közös tulajdonban marad. A malmot a falusiak tartják karban. A réwám 1374-ben Kölesei Dénes fia: András szatmári ispán, unokaöccse, János fia: István és rokonaik, János, Jakab és Miklós birtokában van. 1417-ben Kölesei (Istvándi) Miklós fia: György Kórógyon/!/lakó szolgálójától, „Vámos" Miklós leányától 20 borvásárlásra fordítandó új ft.-t, nagyanyja köpenyét (pallium), György jobbágyától 12 új ft. értékű javait vették el Váriban (Beregm.). Ref. temploma „kőből, régi, romos" (ActaC), agóükus épület alaprajza: SzSz II, 363. „Tiszakóródon találtak legújabban falfestményeket, de azon [ 1864](szept. elején) félelemből, hogy a templomot tőlük elveszik, a reform[átusok] azt ismét tüstént lemeszelték" (Römer XV/114). A XIX. sz.-ban É-ról és Ny-ról a Tisza, K-ről és D-ről Vári (Bereg m.), Müota, Kölese és Cseke határolta (Pesty, 1864). — Tiszakóród, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1609: 2230 kh.). KÓROD 2. 255. 1348: Pet.f. Pethrich de Korowgh (DL 51484-5; Kállay I, 948-9); 1374: Pet.f. Thomae de Korogh (DF 219732; DL 70663 másolat; Perényi 107); * 1389: p. Korog (Szirmay II, 190; F. X/l, 571); 1415: Io. de ~ (Zs. V, 1053); 1417: Jo. de Koroch/l/ (Uo. VI. 1160); 1422: Mich., Blasius vel Geo. de

Korody (Uo. IX, 553, ahol hibásan ...de Karol olvasható; 1520: in Korod (DF 211330-1 =LO Stat. D-35-6). A [Szamos bal parti] kisnemesi falu 1348-ban az idevaló [Egri] Pe

tries fia: Péter nevében tűnik fel, akit a Géci Péter és [a Balogsemjén nb-i] „Lengyel" János közötti perben megidéztek. Az idevaló Tamás fia: Péter kijelölt királyi ember Egri Péter fia Imrének Jánki (de Ivánka) Miklós fiai: László, Dénes és Miklós jánki officialisa, Albert elleni perében (1374). Szirmay ellenőrizhetetlen adata szerint 1389-ben Kórógyi István volt macsói bán/!/ e Szamos vize mellett fekvő birtokát [ a Csali nb-i] Darahi Bertalan mester fiának, Péternek 50 báni M.-ért eladja. Ez azonban tévedés, mert a családnak ilyen nevű tagjai nem ismertek. Kórógyi [András fia: (Zs. IX, 268)] János Nábrád ügyében kijelölt nádori (1415), s királyi ember a Meggyesiek és a Vetésiek perében (1417). Kóródi Mihály, Balázs vagy György kijelölt királyi ember Veresmart ügyében (1422). 1520-ban Kóródi