Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

- miután jeleket hagytak a földön - megegyeztek egy ismételt határkijelölésben, de Pál nem jelent meg az eskü letételére. 1419-ben a Vaja és Őr közötti vitás földek ügyében Vajai Ábrahám az 1327-8. évi okleveleket mutatta be. — Mándy (1864) szerint Kán torjánosi határába olvadt. KADARCS 208. 1308: t Kadarch (F. VIII/1, 253; AOkl. II, 442). A hn. talán a magyar régi Kadar szn. származéka. A földet 1308-ban említik; a Szentemágócs nb-i Ete fia Mikó 1286 előtt elcseréli [a Kaplony nb-i] Császári Márton fia Benedekkel annak Szekeres és Zsarolyán falvakban birt részeiért. — Németh (1997: 101-2) feltételesen Szabolcs m.-be helyezte, megjegyezve, hogy csak abban az esetben, ha nem Szatmár m.-i helységről van szó! Pesty ( 1864) említi a nyírcsászári határban Gadácsi kátyóját, amely bizonyára Kadarcs torzult névalakját őrizte meg. KAK 209. 1268: t. Kok (Kolozsvári Állami Lt.. Szatmár m. lt. DF 291393; Kiss 1992, 80); 1268/296/ 365: ~ (Ványics. oki.>Kende lt. DF 288324; W. VIII, 198); 1338: Geo. de Kek (DL 96202); 1341: Geo.J-oAbram de Koky (Zichy I, 611; AOkl. XXV, 299); Geo. de Kaky (Uo.XXV, 228); 1382: Franc. diet. Kun de Kak (DF 219967; F. IX/5, 629; DocVal. 300); 1398: Jo. de ~ (C. Tóth: Leleszi, 241). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A [Szamos jobb parti] falu 1268-ban tűnik fel Szenürtárton határjárásakor, mint attól K-re fekvő, [a Gutkeled nb-i] Thebe [ o: Thiba] fia: [Tiba] birtoka. Az idevaló [Ábrahám fia:] György királyi ember a Géciek és Darahiak perében ( 1338), ugyanő kijelölt királyi ember Szatmárnémeti város részéről a Lázári és Vasvári ügyében (1341). 1382-ben Kaki „Kun" Ferenc az Udvariban [a Szamosra] épített hidat elpusztította. Kaki János kijelölt királyi ember a Cudarok és a Csomaköziek perében (1398). Kaki György feleségével, Apolinával 1428-ban Ugocsa m. 4 szolgabírája előtt bevallást tesz (C. Tóth: Ugocsa 32). 1491-ben [Meggyesi] Móric fia: István feleségének, Margitnak [Malomvizi (Hunyad m.) Kenderesi János leányának] adja e birtokát is, amelyet Újnémeti (Közép-Szolnok m.) Benedek bír zálogban (DL 19742). Egyházas hely lehetett, „valamely régi templomnak vagy kastélynak a romjai és alapkövei vannak még itten a földben" (Pesty, 1864). A XIX. sz.-ban Éról Udvari, K-ről Berend, D-ről Pettyén, Ny-ról Szenfmárton határolta (Uo.). — M. Kak, R. Cucu, j. SM. (Hnt. 1892, 1216: 274 kh.). KAKAT(-VÁRA) 210. 1296: inter Castrum Kokoth et Hegusholm (Gyulay-Kuun cs. lt. 5. DF 252594; W. X, 225); 1381/392/393: Kakathwara (DL 96667). A hn. talán szn.-i eredetű. A Hontpázmány nemzetség Zemplén-Szabolcs m.-i ágának a tatárjárás (1241) után épült vára volt. 1296-ban a magtalanul elhalt [Hontpázmány nb-i] Tamás bán nővérének, [az Aba nb-i Szikszói (Abaúj m.)] Marhard fia: Péter feleségének 100 M.-ra becsült negyedét, valamint mostohaanyjának hozományát, Dobos D-i felét és tartozékai Vi részét az [Aba nb-i] Péter fia: Göde (Gude) mester részére átadják. A határjárás során Kakát vára és Hegyeshalom között 2 határjel található. 1392-ben [a Hontpázmány nb-i] Battyáni (Zemplén m.) Péter fia: János, [az ugyanazon nb-i] Petri (Szabolcs m.) Sandrin fiai: László és Miklós, valamint Ders fia: László birtokaikon megosztozva, az utóbbiak részbirtokhoz jutottak Várasdoboson, amelynek határjárása során merül fel ismét a vár neve. — Pusztadobos határába olvadt (Mező, 140: Kokod-uár, a falutól K-re, a Nagydobossal érintkező határvonalon).