Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

ispán] érsomlyói és krassói (Krassó m.) várnagy. 1341-ben I. Károly király Tamás fia: Miklós uradalmát, Jánkot és a hozzátartozó Hermánszeg, Ged, Pályi, Pósasára, Tisztaberek, Bence, a 2 Ricse és a várhelyes Gercsekőhely birtokokat el akarja cserélni. Az uradalmat ekkor [a Hontpázmány nb-i Panaszi (Bihar m.)] Gergely fia: István királyi ember jelenlétében felértékelik, határait részben bejárják. Jánkon az összeírás 42 egész telket [integer mansio) és 7 telekhelyet (í. sessionalis) - részben lakottat, részben lakóitól elhagyottat - vett számba, ahol vámot is szednek. Az uradalom évi jövedelme a sertések makkoltatásából, a malmokból, vámokból és a falusiak adójából eléri a 150 M.-t. Jánk határjárása É-on kezdődik, a hármashatárnál, amely Ricse, továbbá [a Gutkeled nb-i] Ellős fia: Miklós mester Gacsály birtoka, s a Jánkhoz tartozó Ged közös határpontja. Innen D-re szintén hármashatár: Jánké, Császlómonostoráé és Csegöldé, majd Ny-ra két határjel, a Gémestava mocsár (alveus Gemustoro/l/), 2 szilfa, a Szamosba ömlő Hagymás patak [fl. Hagmas), 1 körtefa, Szamos folyó, Hermánszeg, Ny-ra Izsépszeg föld (t. Isupzek), amely zálog címén Jánkhoz tartozik, Szamos folyó, Kismajtis telekföld, innen Gergelytamásteleke telekföld. Téglaégető hely (locus Theglaegethew], a Szamosnál ismét É-ra, 2 diófa, ahol elérve az utat K-re fordul, Sebesér mocsár (alveus Sebeseer], körtefa jegenyefa, Majtis falu közelében határjel, mocsár, szántóföld (t. ruralis), tövis, mocsár, Demetelke föld és Majtis közös határpontja, a Gegőpataknak hívott mocsár (alveus Gugapathaka), É-ra 4 határjel: Majtisé, Szopsa földé, Darnó birtoké és Kernecse földé. Innen K-re, elérve az utat 1 körtefa, mocsár, Darnó és Szopsa birtokok határa, a mocsártól a Kerticse vagy Keces erdőig (silva Kersterch), majd a Szopsa birtok és Namény föld között fekvő Rakattyáspatak helyig (locus Rakatyaspathaka), tovább a Határergepataka mocsárig (alveus Hatharergepathaka), s innen Ricséig, ahol zárul Jánk és tartozékai határa. A felsorolt földrajzi nevek közül Ergepatak, Gémes, Gögö vagy Gegő-patak, Hagymás ajánkmajtisi (Kálnási. 111, 112), Körticse a kisnaményi (Uo. 157), Sebesér a nagyszekeresi (Pesty, 1864), Erge, Gegő patak. Hagymás, Keces/?/, Rekettyés-csatorna acsegöldi (Kálnási-Sebestyén 38, 40, 42, 47), Hagymás-csatorna a hermánszegi (Uo. 211), Sebes-fok, Téglaégető-gödör a szamossályi (Uo. 409, 410) határban található. 1374-ben Jánki Miklós fia: László panasza szerint vagy 8 éve Szekeresi Tamás fia: Ferenc és László fia: István jánki bíráját, Mihályt és a jánki tónál halászó jobbágyait megverték, s idén a jánki földről László szénájának egy részét elszállítatták. 1387ben Zsigmond király a hűtlenségbe esett Jánki László e birtokát is Garai Miklósnak adományozta, aki azt lelki üdvéért a váradi káptalannak adta (Szirmay II. 213). A káptalantól a birtok felét Darahi Jakab fiai: János, Tamás és Dámján vették zálogba, de abból [Orévi (Baranya m.)] Lukács váradi püspök 1405-ben kizárta őket, a házépítésre szánt gerendáikat is elszállíttatta. 1416-ban vásárát említik. Szent Márton tiszteletére szentelt egyházának éves jövedelmét 20 ft.-ra becsülték (1433). Ref. temploma „régi, kőből, hajdan katolikus" (Acta C), alaprajza: SzSz I, 447. — Jánkmajtis (1950) része, SzSzB m. (Hnt. 1892, 1207: 3588 kh. = Jánk). JANKATELEKE Ld. Ivánkateleke alatt! JÁNOSI 1. 202. 1272/511: v. Janus... ad v-m mg-i St-i similiter ~ voc. (DL 62395; H. VIII, 438-40); 1298: Mich., Nie. et St. mg-i St-i de ~ (DL 1505; W. XII, 630); 1313: Dat. in ~ (AOkl. III, 452); é.n. [1310-20 k.]: Barthal, presb. de Juuanusy (DL 97773): 1314: Nyc. vero dicto Canturf-i St-i de ~ (AOkl. III, 723); 1320: Nie. et St. dictorum Cantur de Iwanusy (A. I, 566; Uo. V, 818); 1322: Dat. in Iwanosy (Uo. VI, 667); St diet. Cantor (LK 9/193

1/57, 4. reg.;