Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

i Paska és Lőkös csaholci jobbágyokat (DF 221573 = LO AA. nro. 58). 1463-ban Bélteki Sandrin fia: Mihály Homoród falujára [Meggyesi) Móric fiai: István és László familiárisaikkal és udvari-i jobbágyaikkal rátörtek, a jobbágyokon hatalmaskodtak, egyeseket megöltek és elhurcoltak, a falut felprédálták (DF 222984=LO AA. nro. 11). Alsóhomoród határában volt Rentye Homoród, „mely a föld által elnyeletett" (Pesty, 1864). — Engel (Magyarország a középkor végén. CD) szerint Rentehomoród=Megyerlehomoród, M. Alsóhomoród, R. Homorodul de Jos (Hnt. 1892, 950: 3838 kh.); Középhomoród = Nagyhomoród, M. Középhomoród, R. Homorodul de Mijloc (Hnt. 1892, 1294: 4151 kh.) és M. Felsőhomoród, R. Homorodul de Sus (Hnt. 1892, 1111: 2144 kh.). Vele szemben Suciu (I, 293-4) Alsóhomoródot Nagyhom or óddal, Középhomoródot Megyerlehomoróddal azonosítja. HOSSZÚTELEK 188. 1429: pr. Hozzutelek (DF 211240 = LO Stat. C-98); pr. Hozyu Telek (DF 221773 = LO AA. nro. 24); 1436: ~ (DF 222041 =LO AA. 1435, nro. 41). A hn. a magyar hosszú 'hosszirányban a szokásosnál nagyobb' mn.-nek és a telek fn.-nek az összetétele. A puszta előzményét ld. Bagos alatt! 1429-ben Zsigmond király új adomány címén e Csengerhez tartozó puszta birtokában is megerősíti Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót. Ez ellen Bagosi Péter és fiai: László és Simon tiltakoztak, mert az ő Bagoshoz tartozó Falta és Hosszútelek pusztájukat a Csaholyiak elfoglalták. 1436-ban a Bagosiak Hosszútelek pusztáját a Csaholyiak Csengerhez és Újfaluhoz csatolják. 1513-ban Bagosi János testvérei és gyermekei nevében tiltja [Csaholyi] Miklóst, Ferencet és Gáspárt Hosszútelek birtoka és tartozékai: Krasznaréte, Gecseréte, az Ásotthalmi rét, Középrét és Tóháti rét - valamennyi Bagos területén - elfoglalásától (LO Proth. parvum, B-224). A felsoroltak közülÁstom rét, Gecse rét Csengerújfalu határában voltak (Pesty, 1864). —A Hosszú-ér (Kálnási-Sebestyén 510) mellett fekhetett, ezért a csengerújfalui határban, a Hosszú-tó (Pesty, 1864) körül kereshető. HUSZT 189. 1337: p. Huzth (DL 31081). A hn. etimológiája tisztázatlan. [A Káta nb.-i] Csaholyi Péter fia: János birtokaként Meggyessel határos (1337), ekkor fia távollétében János anyja nem Meggyes határjárása, hanem Tövisi Lőrinc fia: István Meggyes birtokba iktatása miatt tiltakozik. — A Nyírcsaholy határába olvadt, a tatárjáráskor (1241) elpusztult egyházas hely fekvése alapján azonosítható Szentmiklós 2.-vel (ld. ott!). IKLÓD1. 190. 1374: Paul.f. Jo-is de Iklod de C-u Zathmariensi (DL 77583; Zichy III, 567); 1456: p. KysJanossy alias Iklod (DF 273775=LO Stat. R-42). A hn. a magyar régi nyelvi Icol szn.-nek a -d képzős származéka. Az idevaló János fia: Pál Bodon (Szabolcs m.) perében tanú (1374). Az 1423. évi birtokcserét, s ezzel Iklód kiválását Jánosi területéből ld. Gothárd, ill. Kisjánosi alatt! Iklódi Mihály kijelölt királyi ember Palád ügyében (1410). Ő - Vajai Ábrahámmal és Petenyeházi György deákkal együtt-jogatalaniü kérte fel Zsarolyán birtokot Zsigmond királytól, s bár a per nem zárult le, a nádor Iklódi László fia Gergelyt is 1417-ben bírságban marasztalja el. 1456-ban V. László király parancsára Rohodi Andrást és Antalt, valammt Kisjánosi másképp Iklódi Mihályt és Domonkost iktatják Kisjánosi másképp Iklód birtokába. — Nyíriklód ( 1906), 1917-ben Kán torjánosival egyesült, annak része (Hnt. 1892. 1 195: 422 kh).