Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
adomány címén e telekhely birtokába is. 1412-ben Or, Hodász, Papos és Jármi birtokok határjárására ad utasítást a király, ennek során a vitás Görgésmező a Derzsi és Jánosi Kántoroknak jutott az alperes Jármiakkal szemben. 1445-ben Jánosi „Kántor" Péter, Derzsi Barla fiai: László és István, Hodászi Bálint fia: „Kántor" Albert elismerik rokonaik, Derzsi „Kántor" László és Jánosi „Kántor" Miklós jogait is a Hodász és Jánosi birtokok határain belül fekvő puszták, így Görgésmező birtoklásához. 1512-ben a Hodászi Kántorok és a Vajai Ibrányiak tiltakoznak, hogy a Görgés területén lévő szántókat és erdőket az Őriek használják, sőt területéből 100 holdat elfoglaltak. — Részben Jármi (Kálnási 1989, 108: Görgés), részben Vaja (Mező 1967, 175: Görgős) határába olvadt. GURHÓ 165. 1303/372: p. Gurho (HOkl. 178-9; AOkl. I, 418). A hn. mögött talán a Gurgo—Gurko régi m. szn. keresendő. 1303-ban [a Hontpázmány nb-i Fancsikai] Mátéi Felicián fia: Hunt ispán végrendeletében - fiúörökös híján - ezt az örökölt birtokát is feleségére, [Tunyogi] Emőcs leányára, Erzsébetre és leányaira, Amfolys-ra, [Kisjánosi] Szilveszter fia: Tamás feleségére és Bung-ra. Mikolai Imre feleségére hagyja. — Mátészalka határába olvadt (Révész II, 162: „Gorhó, Út. Mszalka"). GYARMAT 166. 1332-4/PpReg.: Nie. sac. de Garmath (Vat. l/l, 135); 1357: Jo.J. Jo-is de ~ (DL 51772; A. VI. 621; Kállay II, 1251); 1358: ~ de G y ar math ... C-us Zathmariensis (DL 4772; A. VII, 419); 1374: iob-nes de Garmath (DL 52221; Kállay II, 1712); 1380: 2 uias pupplicas/l/ quarum una ducit de v. ~ ad v-m rank[o: Jank] (DL 77776; Zichy IV, 138); 1381 : hospites de Gyarmath (DL 52397; Kállay II, 1893); 1387: p. Germad (Zs. I, 10); 1387/XVIIL: ~ (98661); 1393:p. Gyarmath (DL 7856; Csăky 1/1, 169); ~ (DL 8016; DocVal. 461-2); 1393/ XVIII.: ~ (98679, 98681); 1395: ~ (Zs. I, 3911); 1395/XVIIL: ~ (DL 98750); 1403: p. Jarmath (Zs. II/l, 2730); 1403/XVIIL: - (98740); 1406: in Gyarmath alya (Zs. 11/1,4479); 1410: p. Gyartomath/M (C. Tóth: Lelesz II, 285); 1416: in Giarmat (Zs. V, 1936); 1418: oppidum Gyarmath (Uo. VI, 2378); 1419: p. ~ (Uo. VII, 817); 1436: ~ (DL 12882-4, 12891; DF 222095 = LO AA. nro. 50; az iktatást és a másolatokat ld. Csaholc alatt! A DL 12882 kiadása: Szemle 2006, 330). A hn. a honfoglaló magyarság egyik törzsének a neve. A falu feltűnésekor, 1334-ben az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Miklós papja 6 g. és 23 d. pápai tizedet fizetett. 1357-ben [a Smaragd nb-i Zsámboki (Pilis m.)] Gyarmati János fia: János Szatmár m. ülnöke. Ugyanő 1358-ban [a Gutkeled nb-i] Gacsályi Ehellős Bertalan és László fiaival együtt Jenke és Bező (Ugocsa m. ) határperében eskütársak Ruszkai (Zemplén m. ) Dobó Jakab oldalán [özvegye: 1365: DF 219530=LO AA. nro. 7]. 1374-ben [a Smaragd nb-i Zsámboki] Miklós nádor fia: János [tárnokmester] tiszttartója, István és gyarmati jobbágyai rátörtek [a Balogsemjén nb-i] Ubul mester Kissemjén és Kér birtokára, s onnan 16 disznót elhajtottak. 138 l-ben az idevaló telepesek - Matucsinai Szilveszter jobbágyai - rárontottak [a Balogsemjén nb-i] Mihály mester Kér birtokára. 1387-ben Matucsinai Demeter fiai: Miklós, László [felesége Béllyei (Baranya m.) Orsolya (1399: Zs. I, 6172)] és Ferenc e birtokát is - mivel a lázadó Horvátiakhoz és Palisnaiakhoz csatlakoztak - Zsigmond király elkobozta, s [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fiainak, Jánosnak és Istvánnak, valamint [a Gutkeled nb-i] Nagyrozsályi György fiainak, „Kun" Lukácsnak, Gergely váradi főesperesnek és Kálmánnak adományozza. 1393-ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így
