Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Bevezetés

(pl. PAPLANKOLCSA, Ld. Kolcs alatt!), s ott is tárgyaljuk az eltérő név okait. Van azonban arra is példa, hogy az írásos korra a birtoktörténet már jócskán eltér, ami miatt tanácsos az eredetileg egységes települést két külön részben tárgyalni (pl. KISAR, NAGYAR). Van olyan ritka eset is, amikor ugyanazt a települést több néven ismertetjük (pl. Nagybánya = ASSZONYPATAKA, BÁNYA, RIVULUS DOMINARUM), így jobban érzékeltethetjük a hivatalos és a népi (a környezet) névhasználat(á)nak időbeli különbségeit. Ez esetben, a középkorban még kialakulatlan mai név (Nagybánya) szintén a Mutatóban kapott helyet. S természetesen külön szócikk alatt szerepel (de önálló szám nélkül) minden olyan település is, amely a szakirodalomban ismert, de vizsgálatunk derítette ki, hogy neve vagy korabeli (középkori, kora-újkori) másolati hiba (VESZŐD = ECSED), vagy az oklevél félreolvasásán alapul (pl. FAZEKAS = TUZOKOS). Abban az esetben, ha a település megyebelisége vagy idevonása kétséges, akkor a név előtt, vagy a szövegben egy csillaggal hívjuk fel erre a figyelmet (pl. *HANGONY). Ilyenkor sem éltünk a sorszámozás lehetőségével, nem szaporítva a lakott vagy annak vélt települések számát. A szócikk (a település) megnevezése után új sorban adjuk közre a településre vonatkozó írásos (zömmel okleveles) források legfontosabb adatait, különös tekintettel az alakváltozatokra. (Ugyanis a harmadik részben, a településtörténeti leírásban is hivatkozunk itt nem ismertetett forrásokra!). Az ok, amiért mégsem került minden forrásadat ebbe a második részbe, nagyon prózai: egyrészt igyekeztünk kerülni az ismétléseket, másrészt nem volt módunk minden egyes forrást (oklevelet) kézbe venni, annak ellenére, hogy a többségük fényképfelvétele (DF) az MOL-ban fellelhető. Minden egyes adat a forrás keletkezésének évszámával indul, ha ez nem állapítható meg, akkor a keletkezés hozzávetőleges, vagy bizonyíthatóan pontos idejét adjuk meg a szögletes zárójelben [1297], az átírások, másolatok évével, évszázadával együtt. Ezután kurziválva olvasható a település neve, abban a formában, ahogy azt a korabeli scriptor lejegyezte, feltüntetve a latin minősítését is (u. = falu, oppidum = mezőváros, p. = birtok, pr. puszta, t. = föld, sessio = telek). Ha a település csak személynévvel együtt fordul elő, akkor viselője adatait (kinek a fia, vagy leszármazottja, mely nemzetséghez tartozik, vagy örökös nélkül elhunyt, stb.) is hozzuk, természetesen csak abban az esetben, ha erre a forrásban utalás van. Ugyanígy mindkét esetben szerepel a feltüntetett megyemegjelölés is. A kiadott forrásokat az eredetivel egybevetve sok esetben volt megállapítható, hogy az előbbiek rossz névalakot közöltek. Ilyenkor a jó olvasatot szintén szögletes zárójelben, de nem kurziválva közöljük, a helyesbítés jelét is alkalmazva (pl. Chetenkundya[o: Ethethywkodya]). A sort a forrásra vonatkozó lelőhely és a kiadásra vonatkozó irodalom feltűntetése kerek zárójelben ( ) zárja. Ez lehet az eredeti forrás őrzője (pl. DL vagy DF, vagy ennek hiányában az egykori vagy mai őrzési hely), lehet a forrás teljes vagy regeszta-szintű közzététele (forráskiadvány, folyóirat), vagy egyéb hivatkozott hely (feldolgozás, monográfia, kézirat). Rövidítésüket alább adom, az egyszer hivatkozott művek azonban a rövidítésjegyzékben nem szerepelnek. Nem tüntettem fel a forrás őrzési helyét és nyilvántartási (leltári) számát a RA II., az AOkl. I.-XXV ( 1990)-, a Zs. I.-IX. (1950) és az ErdOkmt. I.—II. (1997) - esetében, hiszen ezek a könnyen hozzáférhető kötetek már DL vagy DF számokat közölnek (a Zs. I—VII. esetében CD-én is). Kivételt csak az 1301 előtti kiadott és kiadatlan oklevelek képeznek, ezeknél a MOL kivételével az őrzési hely is szerepel, s hasonlóképpen jártam el a DL-DF számokkal a RA. I. esetében. Nem szerepelnek az Adattárban Fejér György Szirmayt kivonatoló, magyar nyelvű közlései. A könnyebb visszakeresést elősegítendő, a regesztákat (reg.) csak akkor jelzem az oldalszámokkal együtt, ha azok periodikákban jelentek meg, egyébként a regeszta-kötetek utáni szám nem oldalszámot, hanem regeszta-számot jelent. A szócikk harmadik része a megadott források értelmezése. Első helyen a névtani vonatkozás áll a legtöbb esetben, azaz a település nevének a meghatározható névadója (földrajzi viszonyok