Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

FEKETEPATAK 132. 1491: p. Fekethepathak (DL 71026). A hn.-ben a Fekete-előtag a folyó vízében lévő jelentékeny mennyiségű vasvegyület bomlási termékével kapcsolatos. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Feketepatakot, mint [a nem létező] Jak óvár tartozékát leányának. Katalinnak (t 1351) [a Pok nb-i Meggyesi] Mórichidai Miklós ( 1270-1319) második feleségének hozományul (DL 31053; SztárayI, 17; Schönherr, 409). Első előfordulásakor, 149 l-ben a Meggyesaljai Móroc család birtokaként Szinér vár tartozéka. — M. Feketepatak, R. Valea Neagră, j. MM. (Hnt. 1892, 1104: ~ Nagybányához tartozó telep). FELSÖASZUÁGY Ld. Aszuágy alatt! FELSŐBÁNYA 133. 1379: iudex et iurati, ciues de Azunpataka et de Ffelseubanya (DF 219865; DocVal. 284); 1390: ciuitas Felsewbanya (Mihályi 104); 1391/555: judices, juratos/\/ et cives ac montium custodes montanarum regalium AsszonyPatak/\/ et Felső Bánya/\/ (Wenzel: Bányászat 402); 1391: Thomas Panner iudex de Felsewbanya (DL 72092; DocVal. 403); 1489: ciues de ~ (DL 46116). A hn. a Médius Mons—Mittelberg magyar alakja, amely a felső 'távolabb eső' mn.-nek és a bánya 'ásványkitermelő üzem' fn.-nek az összetétele. Királyi birtok volt 141 l-ig. 1379-ben [a Pok nb-i Meggyesi] Simon bán özvegye és fiai: János mester és István panasza szerint Asszonypataka és Felsőbánya bírái, esküdtjei és polgárai fegyveresen az ő román lakosságú Magasliget birtokukra törve 1 román jobbágyukat elrabolták, sokukat halálosan megsebesítették. 1390-ben Barcánfalva (Máramaros m.) határa Felsőbánya város határával is érintkezett. 1391-ben Panner Tamás felsőbányai bíró (asszonypataki társával együtt) személyesen fordult Zsigmond királyhoz Drág vajda, mester törvénytelen erdőbirtoklása miatt, aki szerint az erdők fele jogosan illeti meg őt. A király a bányabírák, polgárok és a bányászok részére a vitatott erdőrész használatát a későbbi döntéséig engedélyezi, sőt megparancsolja Drág vajdának, hogy Asszonypataka és Felsőbánya bírált, polgárait, bányabirtokosait és a királyi bányák bányaőreit az erdők használatában hatalmaskodásával ne zavarja. 1464-ben készült pecsétjének felirata: ,,SIGIL[LUM] LIBIERI] OPP[IDIQUE] MON[TANAE] FELSŐBANYA 1464", azaz: „A szabad és bányaváros Felsőbánya pecsétje 1464" [T. 20 (1902/2) 78]. Mátyás király 1489-ben Felsőbánya lakosait mentesíti a taxák és az adók fizetése alól, hogy azt a Szűz Mária tiszteletére emelt plébániatemplomuk helyreállítására és újjáépítésére fordítsák. — Ld. Medius Möns alatt is! FEL(SÖ)DARA Ld. Dara alatt! FELSÖHODOS Ld. Hódos 3. alatt! FELSÖHOMORÓD Ld. Homoród 2. alatt! FELSÖSZOKOND 134. 1424: p. walahalis: Felsewzolond\y. Felsewzokond] (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64). A falu a nevét a Krasznába ömlő Szokond patakról vette (Pesty, 1864). A falu feltűnésekor, 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: