Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

X. Kisdedóvás a második világháború után Szatmár-Bereg megyében

A Vásárosnaményban működő I. és II. számú óvodákban a tervezett tejellátásos napkö­zi otthoni étkeztetés nem valósult meg, mert a tejbeszolgáltatásra kötelezett gazdák a reájuk kirótt tejmennyiséget nem tudták beszállítani a napközi otthonokba. Ezért e két óvodában külföldi UNRRA adomány felhasználásával tízórais étkeztetés folyt. A tarpai óvodai napközi otthonban csak esetenként volt tejellátásos étkeztetés vagyis nem rendszeresen minden nap, ugyanis a beszolgáltatott tejmennyiség elégtelen volt az ál­landó, folyamatos tejellátás biztosításához. Ebben az évben a napközis étkeztetés valamilyen formájában a vármegye területén kb háromszáz-négyszáz gyermek részesült (Lásd: 5- sz. kimutatás). Az élelmiszerellátás a forint 1946. augusztus 1-ével történt forgalomba hozatalával vala­melyest javult. A bérből élő munkavállalók eddigi vásárlóképtelensége egyszeriben meg­szűnt. Most a közszolgálatban állók és a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkaválla­lók alkották zömében a piacok vásárló közönségét. A kisbirtokos, kereskedő és önálló ipa­rosréteg, mely az infláció idején is tudta biztosítani - legalábbis élelmiszerből - a szűkös ele­gendőt továbbra is megmaradt, és az értékálló forint bevezetésével számuk szaporodott a most már vásárlóképes szellemi és fizikai munkavállalók számával. A nagy aszályt követő kenyérgabonahiány azonban 1947-ben is a lakosság nagy részénél fennállt. A téli hónapokban (január-február) már igen sok helyen kukorica sem volt. A hely­zet csupán annyiban javult, hogy most már az ellátatlanok pontosabban kapták a havi fej­adagot. Hús, zsír és olaj elegendő mennyiségben állt rendelkezésre. Pénze azonban a szegény néprétegnek nem volt, hogy helyzetén javíthasson, Ez a réteg piacra sohasem termelt, tehát nem volt mit értékesítenie, hogy forinthoz jusson. Továbbra is ugyanúgy nélkülözött, mint addig. A különféle külföldi segélyszervezetek élelmiszer és ruhaadománya valamit enyhített a háború következtében nehéz megpróbáltatásnak kitett szegény lakosság nyomorán, azon­ban ahhoz, hogy azt megszüntesse, édeskevés volt, 150 A beregi részen a Quaker Relief Amerikai Segélyszervezet fejtett ki komoly segélyezési munkát. A vásárosnaményi járás tíz községében indult meg így az étkeztetés kétezer 3-14 éves gyermek részére, három és fél hónapi időtartammal. Ehhez a gyermekétkeztetési akci­óhoz még a népjóléti minisztérium is utalványozott 15 000 Ft-ot. 151 A vásárosnaményi járás területén lévő, már ismertetett válságos helyzetre tekintettel in­dította meg a külföldi segélyszervezet a gyermekétkeztetést 1947-ben. Az itt biztosított bősé­ges élelmezés a gyermekeknél szemmel látható súlygyarapodásra vezetett. A szervezés és szétosztás munkájában igen hatékonyan részt vettek az érdekelt községek jegyzői, tanítói, MNDSZ és más tömegszervezetek is. Az akciót kiemelt figyelemmel kísérte Simon Albert, a Quaker Relief vezetője, aki több alkalommal ellenőrző látogatást is tett itt. 152 SZSZBML. Szatmár-Bereg vármegye Szociálpolitikai Tanácsának 1946. V-X-ig terjedő időre vonatkozó állapotá­ról jelentés Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium l/l. Osztályának 1947 évi 10-12. sz. körlevele. 20-21. p. Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium l/l. Általános Igazgatási Osztályának 1947 évi 10-12. sz. körlevele 21. p.

Next

/
Thumbnails
Contents