Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében

A munkanélküliek egy részének az nyújtott némi vigaszt, hogy a földreform során jutta­tott több-kevesebb ingatlan a következő években enyhíteni fog gondjaikon. A juttatást köve­tő, 1946. évi tavaszi gazdasági munkálatok elérkeztével azonban még súlyosbodott az amúgy is nehéz helyzetük az élő és holt gazdasági felszerelések hiánya miatt. A földhöz juttatott volt gazdasági cselédek és egyéb nincstelenek, napszámosok részére kiosztott földnek csak nagyon kis része volt őszi vetéssel bevetve, így a juttatott földnek ös­szes munkái tavaszra maradtak. Azt pedig igavonó állatok és gazdasági felszerelés nélkül nem tudták kellően megmunkálni. A termés szükségletüket nem fedezte, s továbbra is ellá­tatlanok lettek. A Népjóléti Miniszter felhívta a szociális szakszolgálat figyelmét a földbir­tokreform során földhöz juttatottak megkülönböztetett támogatására. így a külföldi UNRRA és minden más adomány szétosztásánál az újonnan földhözjuttatottakra kiemelt gondot for­dítottak. Egyes esetekben az adományból részesültek kb. 90 %-a földhözjuttatott volt. 14 ^ A fennálló nehézségek mellett is a vármegye földművelő lakossága jószág, vetőmaghiány, kedvezőtlen időjárási viszonyok, a nagy beszolgáltatási terhek és az infláció ellenére min­dent elkövetett, hogy a legkisebb termőterületet is termőre fogja. A dühöngő infláció kivétel nélkül az egész vármegye lakosságát kíméletlenül sújtotta, mert - a gazdák a kötelezően beszolgáltatott állatokért és terményekért járó ellenértéket a ha­tóságtól oly későn kapták meg, amikor azért már semmit sem tudtak vásárolni, - a hadifogságban lévők családtagjai és a már itthon lévő hadigondozottak járadékainak vásárlóereje oly csekély volt, hogy annak havi összegéből még 1 kg kiutalt hatósági lisztet sem tudtak kiváltani. Altalános volt, hogy az ellátatlanok a havonta esedékes ha­tósági lisztet késve kapták és annak árát a családok jelentős része nem tudta anyagi­ak hiányában befizetni. Voltak olyan ellátatlan családok, akik hetekig nem ettek ke­nyeret. Kukoricalisztből készített málépogácsán éltek. - A kiutalt hatósági cukor kiváltásához - annak elérhetetlen magas ára miatt - nem ju­tott az ellátatlanok jelentős része, mert az infláció miatt megszabott igen rövid idő alatt nem voltak képesek a cukor árát előteremteni. Amire már egy kis összeget össze­gyűjtött a szegény lakosság, addigra a cukor ára ismét jóval magasabb lett. Közvetlenül a háború után, 1946. első felében a Zöldkereszt sem volt működőképes, így a terhes anyák és egy éven aluli kisgyermekes anyák sem jutottak e fontos élelmicikkhez. A kiváltási idő rövidsége miatt még azok sem tudtak pénzhez jutni, akiknek lett vol­na eladásra szánt termeivényük, mert nem állt elég idő rendelkezésükre a termékeik eladásához. így sokszor elkéstek a cukoradag kiváltását. Sajátos jellegzetessége volt ebben az időben az országnak, így a vármegyének is, hogy a pénzt, mint fizetőeszközt a legritkább esetben fogadták el. Csak olyan esetben és mérték­ben fogadták el, amennyire szükségük volt az eladóknak éppen a hatósági liszt vagy cukor kiváltásához, adófizetéshez, stb Olaj, tojás, stb. volt a legértékesebb valuta. A csak bérből élő családok elképzelhetetlen megélhetési nehézségekkel küzdöttek, mert falun a legegysze­rűbb élelmet, a tejet sem tudták pénzükért beszerezni. Ezen kívül hiány is volt belőle, mert

Next

/
Thumbnails
Contents