Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében

ezen felüli kiadást fedezné, amely összeg részint a menhelyköteles gyermekek szüleitől aránylagos kivetés folytán, részint pedig közadakozás folytán szedetnék be..."

101 Az esetek jelentős hányadában szükségesnek láttuk a községi képviselő-testület nyári gyermekmenhely létesítésére vonatkozó határozatának szószerinti közlését, mert így adja hűen vissza a korszak hangulatát az akkori állapotokról, a kisdedóvás fontosságának megítéléséről és az intézményes gyermekvédelem ügyében történt áldozatvállalásról. A csengeri járás községeiben a kisdedóvási törvény megjelenése évében, 1891-ben három nyári gyermekmenhely működött Sályi, Szamosdob és Vetés községekben.

102 A következő évben 1892-ben, a községi képviselőtestületi határozatok szerint Császló, Sályi, Szamosdob és Pátyod községeknél lehetett számítani az időleges intézmény létrehozására. A fejlődés megindult, csak annak üteme nem volt kielégítő. A gyermekmenedékházak létesítése ugyanebben az évben a mátészalkai járás területén: 2. Gyermekmenedékházak gyors létrejötte a mátészalkai járás községeiben A mátészalkai járás községeiben - a kisdedóvási törvény megjelenése utáni évben, 1892-ben - eredményesen folyt a gyermekmenedékházak szervezése. Ezt a járási főszolgabíró és Kovács Eduárd, a Széchényi Társulat igazgatójának jó együttműködése segítette elő, A mátészalkai járáshoz tartozó községek főbírái és jegyzői részére Ilosvay Endre járási szolgabíró, Kovács Eduárd a Széchényi Társulat igazgatójának részvételével 1892. április 10én értekezletet tartott. A járási szolgabíró, mint az értekezlet elnöke a kisdedóvási törvény ismertetése után utasította és kötelezte az értekezleten jelenlevő községi elöljárókat, hogy gyermekmenedékházakat állítsanak fel és azok vezetői részére alkalmas, tágas és egészséges helyiségről gondoskodjanak, ha másként nem lehet, úgy bérleti jogviszony útján. Az értekezleten jelenlévő tizenhat bíró és körjegyző kötelezően kijelentették, hogy még az adott évben hat hónapos időtartamra, megszervezik a gyermekmenhelyeket és azokat a Széchényi Társulat által kiküldendő menhelyvezetőnők közreműködése és a többi községek által már élvezett engedélyezés mellett felállítják. Nyírcsaholy, Fábiánháza, Szamosszeg, Olcsva, Olcsva-Apáti, Vitka, lik, Nagy-Dobos, Parasznya, Ó-Pályi, Hodász, Jármi, Kántor-Jánosi- és Iklód, Nyírvasvári, Nyírcsászári, Gebe községekben.

105 A menhely-vezetőnők mellé dajkáról kellett gondoskodni. A menhely felügyelőjeként csak köztiszteletben álló személy jöhetett számításba. Utasítást kaptak a jelenlévők, hogy a menház bérleti díjára, a dajka fizetésére és a menhely felszereléseire megfelelő költségről gondoskodjanak. Azok a községek, melyek a gyermekmenedékházat 1892. év folyamán önként felállították, a Széchényi Társulat 80 frt. támogatásában részesültek. 101 SZSZBML. IV. B. 762. 1415/1896. 102 Uo. mint 100. 103 SZSZBML. IV B. 764. 1266/1892.