Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

VI. Gyámügyi, gyermekvédelmi igazgatás 1950-1954

2. A gyermekek állami gondozásba vételével kapcsolatos eljárásnál az elbírálás nagyobb szigora következett. A megye területén 1953-hoz viszonyítva, 1954-re lényegesen lecsökkent (839-ről 692-re) az állami gondozásban lévő gyermekek száma. Ennek okára következtetni lehet abból a jelentésből, melyet a Megyei Tanács VB, Egészségügyi Osztálya az 1953. március 25-i Megyei Tanács Végrehajtó Bízottsági ülésére készített. Ott a következő olvasható: Az állami gondozásba vételeket nem kellő gondoskodással készítik elő, s előfordul indokolatlan gondozásba vétel is,,, Meg kell állapítani, hogy az állami gondozásba vételnél sok javítani való van. Az állandó bizottságok ilyen irányban gyakran élnek javaslattal, a gyámhatóságok pedig a javaslat minden különösebb vizsgálata nélkül elrendelték az állami gondozásba vételt. Az indokolatlan gondozásba vétel anyagi terhet jelent államunknak. A gyámhatóságok megalkuvását mutatja, hogy a megye területén még egyetlenegy szülőt vagy eltartót sem vontak bírói úton felelősségre a gyermekek elhanyagolása miatt. Erre a hiányosságra a gyámhatóságok figyelmét felhívtuk, A jövőben minden esetben vizsgálni fogják, hogy vajon nem áll-e fenn a gondozók felelőssége a gyermekek elhanyagolása miatt..."

78 Mindebből arra lehet következtetni, hogy elrendelték a gyermekek állami gondozásba vételével kapcsolatos eljárásoknál az elbírálás nagyobb szigorát. Eddig is minden évben felül kellett vizsgálni az állami gondozásba vett gyermekek eltartásra köteles hozzátartozóinak szociális helyzetét. Ez az eljárás azt célozta, hogy ha a hozzátartozó képessé vált gyermeke eltartására, akkor az állami gondozás megszüntetése mellett vissza kellett adni a családba vagy gondozási díj fizetésének megállapítása mellett hozzá kellett járulni a hozzátartozónak gyermeke tartásához. Az eddigi évenkénti felülvizsgálatok azonban nagy számbeli csökkenést nem eredményeztek. Az ismertetett intézkedések hatására azonban az 1953- első negyedévi százharmincnyolc állami gondozásba vétel 1954. első negyedévben 80-ra apadt.

79 Egész év folyamán 1953-ban négyszáznegyvenhét gyermek került a megye területén állami gondozásba, ami 1954-ben már kb. felére csökkent. Különösen a vásárosnaményi és mátészalkai gyámhatóságok vettek állami gondozásba sok gyermeket 1953-ban.

80 Ebben az évben szinte ugrásszerűen emelkedett a megyében az állami gondozásba vett gyermekek száma, kik között különösen sok volt a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok gyermeke. A szülők nagyrészt arra hivatkoztak, hogy részesedésük a termelőszövetkezetben nem volt kielégítő.

81 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős része kezdetben gyenge hatékonysággal működött, s így a tagok jövedelmezősége is szerény volt, Az állami gondozott örökbefogadottak száma 1954-ben meghaladta a húszat, a nem állami gondozott örökbeadott kískorúaké pedig a száz főt is. Ezeknek a tevékenységeknek a SZSZMTAN. V. B. Eü. O. által 1953- III. 25-én kelt a M. Tanács VB.-hez készített 0206/4/1953- TÜK. számú jelentés 2.p. SZSZMTAN. V B. Szociálpolitikai Csoport 1954. V 25-én kelt jelentése a Végrehajtó Bizottsághoz a gyermekvédelmi munka ellátásáról. 2. tsp. SZSZMTAN. V B. Szociálpolitikai Csoport 1954. V 25-én kelt jelentése a Végrehajtó Bizottsághoz a gyermekvédelmi munka ellátásáról. 2. tsp. Uo. mint 79