Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
V. Szabolcs és Ung, valamint Szatmár-Bereg vármegyék 1950-ben történt fúziója után a gyermekvédelem négy éve
Helyiségei; két előszoba, két terasz, egy irodahelyiség, öt hálószoba, egy gondozónői szoba, egy ebédlő, egy nappali, egy házmesteri szoba, két konyha, három éléstár, két ruharaktár, négy tüzelőraktár, egy fürdő, egy mosdószoba, három vízöblítéses WC és két külső WC 72 Az épület rendeltetésének megfelelően az intézetben állandó bentlakással elhelyezett gyermek nem volt, mivel a transzport szerepet betöltő otthon az állami gondozott gyermekeknek csak kihelyezésükig biztosított elhelyezést. így a létszám naponként változott. Szabolcs-Szatmár megye területéről a gyámhatóságok által állami gondozásba vett, s így az újonnan létesített megyei gyermekvédő otthon állományába tartozó összes állami gondozott gyermekek száma 1953. október 3-án 934 fő volt. 75 Életkor szerint a következőképpen oszlott meg: - 0-3 éves tizenkettő, - 3-14 éves hétszázharminchat, - 14 éven felüli száznyolcvanhat gyermek. Most már valamennyinek szülei a megye területén lakó állampolgárok voltak. Ugyanis 1953-ig a megye területén működő gyermekvédelmi telepekre volt kihelyezve más megyében állami gondozásba vett gyermek is, mivel arra a telepre helyezték őket, ahol volt fogadó nevelőszülő. Az új nyíregyházi megyei gyermekvédő otthon megindulásának évében, 1953-ban egy év alatt a megye területén 138 gyermeket vettek a gyámhatóságok állami gondozásba. 74 Közülük legtöbb a kisvárdai és vásárosnaményi járás területéről került ki harminc-harminc fővel. A vásárosnaményi járás esetében ezen a magas számon nem lehetett csodálkozni, mert a háborús emberveszteségben országosan ez a járás vezetett a második világháború után a polgári elhurcoltak nagy száma miatt, A Szabolcs-Szatmár Megyei Gyermekvédő Otthon létrejötte után elsősorban a megye területéről oda beutalt gyermekeket kellett leválasztani. Csak a második negyedévben került sor a tartásdíjhátralékok leválasztására, hogy a másodfokú gyámhatóság szorgalmazhassa a kintlévőségek behajtását. Az állami gondozásban lévő gyermekek után fizetendő kintlévő tartásdíjak behajtása céljából a megyei gyermekvédő otthon a harmadik negyedévben 732 megkeresést intézett különböző gyámhatóságokhoz. A negyedév végére 597 nyert közülük érdemi elintézést, míg 132 esetben a hozzátartozók tartózkodási helyét kutatták. Az intézetben lévő gyermeklétszám nyolc-tíz fő körül mozgott, mert a telepek a beutalt gyermekeket rendszerint azonnal fogadni tudták. 72 SZSZBML. XXIII. 23. 136-2/1953. 73 Uo. mint 72. 74 SZSZBML. XXIII. 23 201/1954.