Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

III. Az állami gyermekvédelem alapjainak lerakása

fáradságos munkát jobban elbírja, miért nem állhatnak ők az olcsó gyermekmunka helyére?

49 Semmilyen ok nem lehet elég erős ahhoz, hogy ezt meg lehessen magyarázni. 4. Új gyermekmenhelytelepek szervezése az első világháború után Az első világháború az árvák és elhagyott gyermekek számát tovább növelte. Kezdetben - a nagyon nehéz megélhetési viszonyok dacára, a mérhetetlen drágaság, s a közélelmezés terén tapasztalható tarthatatlan állapotok ellenére - az árvák, az anya, ennek hiányában a rokonság vagy jótékony egyletek gondozásában voltak az esetek jelentős részében. Később, 1917-ben ezek további anyagi kimerülésével a belügyminiszter bizalmas rendeletével (115 563/1917 XIV szám) újabb telepalapításokra irányuló akciót hirdetett. Az állami feladattá lett gyermekvédelem egyik módszere volt, hogy a gyermekek túlnyomó többsége nem intézetekben, hanem családoknál lett elhelyezve. Intézetek ugyanis csak korlátolt számban álltak rendelkezésre, s azok is, mint később látni fogjuk, többnyire társadalmi egyletek fenntartásában működtek. A gondozásra szorult gyermekek számát korlátozni viszont nem lehetett, mert a rászorultság esetén mindegyiknek joga volt az állami gyermekvédelemre. A körrendeletben kimondta a belügyminiszter, hogy ha nem családoknál helyezné el a kiskorúakat, akkor a törvény nem volna végrehajtható. Mint írja kellő számú nevelőszülő nélkül a gyermekvédelmi rendszer nem csak, hogy nem fejlődhet, de még a jelenlegi szinten sem tartható..."

50 A háború negyedik évében az állami gyermekmenhely igazgató főorvosai a gondozásba vett gyermekeket nem tudták nevelőszülőkhöz elhelyezni, mert a nevelőszülők az eddig gondozásba vett gyermekeket a nagy drágaságra való hivatkozással visszahozták az állami gyermekmenhelybe..." panaszolja a belügyminiszteri körrendelet. A miniszter tudatában volt annak, hogy a jegyző nem szívesen látja az új telepalapítást, mivel az újabb munkát jelent reá nézve, - olyan újabb munkát, amelyért anyagi ellenszolgáltatás nem jár.,."

51 Ezért, hogy a községi jegyzők érdeklődését felkeltse, a telepalapítás munkájáért bizonyos jutalmat helyezett kilátásba. Kimondta, hogy amelyik községben sikerülne legalább 15 gyermeket elhelyezni, ott az állami gyermekmenhely igazgató főorvosa a kijelölt egyént a szokásos tiszteletdíj mellett telepfelügyelőnek alkalmazná és a telepalapítás körül végzett munkáért úgy a községi jegyzőt, mint a telepfelügyelőnőt 100-100 korona jutalomban részesítené. A gyermekvédelem rendszerében a telepeken elhelyezett gyermekek ellenőrzése elsősorban a telepfelügyelőnő kötelessége. Ezért hívta fel a belügyminisztérium az alispánokhoz 49 Uo. mint 47 50 Belügyminisztérium. 115563/1917 XIV

RM. sz. 51 Uo. mint 50.