Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

III. Az állami gyermekvédelem alapjainak lerakása

elhelyezését és a szükséghez képest támogatását, valamint általában a pártfogásra szorulók társadalmi védelmét..."

42 Kitűzött feladatának az egyesület erejéhez mérten igyekezett megfelelni. Működése alatt intézmények létesítésével, vagy annak hathatós előmozdításával is foglalkozott. Az egyesület tevékenységének nagy része volt az 1903. őszén Nyíregyházán megnyílott Iparos Tanonc Otthon létesítésében és az Országos Gyermekvédő Ligával egyetértő igazgatásában. Ezzel egyidőben népkonyhát is felállított. Ugyancsak 1903-ban az Igazságügyi Minisztériumtól kibérelték a Nyíregyházi Törvényszék Fogházában lévő rabok munkáját, s az ebből nyert összegből és az egyesület anyagi erejének felhasználásával egy kisebb foglalkoztató otthont kívántak létrehozni. Ebben a züllésnek kitett, züllésnek indult vagy általában más módon el nem helyezhető fiatalkorúakat akarták tisztességes munkára, erkölcsös magaviseletre, szorgalmas életre tanítani. Az egyesület az első világháború kitörésének évében (1914.) a züllésnek kitett fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló otthont nyitott meg május hónapban a Nyíregyháza, Liliom u. 18. szám alatti épületben, s abban 5 fiatalt helyezett el. Az otthon működésének elősegítéséhez Szabolcs vármegye Közönsége évi 1 000 koronát szavazott meg a vármegyei milleneumi alap terhére. Ezek a gyermekek étkezni az egyesület által fenntartott népkonyhába jártak. Pontosan egy évi üzemelés után az otthon működését ideiglenesen beszüntették a helyiség nem megfelelő volta és személyi okok miatt. A személyi okot a vezető alkalmatlansága és halálozás szolgáltatta. Ezen kívül az egyesület anyagi erejét a háborús szükségletekkel kapcsolatos intézményeik - különösen a népkonyha és napközi otthon - egyre fokozódó mértékben megterhelték, így az öt fős otthon fenntartása másodrendű szükségletként lett minősítve. Az igazságügyi kormányzat 1915-ben utasítást adott az otthon újbóli működtetésére, azonban az még 1917 végén sem lett újra üzembe helyezve.

43 A háború alatt hadisegélyezésí célokat szolgáló intézményeik üzemeltetése nagymértékben megdrágult az élelmiszerárak csaknem kétszeresére történő emelkedése miatt. Az egyesület az intézmények szervezésén kívül más irányú szociális tevékenységet is folytatott. így alakulása évében (1912.) Nyíregyházán alkoholmentes teamérést szervezett kora reggeltől késő estig a Zöldség téren. Nemcsak Nyíregyháza, hanem Szabolcs vármegye területén lakó szegény sorsú gyermekeket 1913 és 1914-ben is tankönyvvel és ruhával segítette 600-600 korona értékben. A legrosszabb megélhetési viszonyok között tengődő családok részére összesen 1.000 koronán felüli összeget juttatott segély címén. Züllésnek indult vagy züllésnek kitett számtalan gyermeket helyezett el menhelybe, javító vagy más intézetbe, Tekintélyes összeget fordított ruhasegélyre. Általában mindent megtett, ami a patronálással foglalkozó egyesületnek feladatkörébe tartozott. Az anyagi eszközök megszerzése végett nemcsak a túlságosan igénybe vett társadalomhoz fordult támogatásért, hanem a testületekhez és olyan hivatalos hatósági szervekhez, 42 SZSZBML. IV B. 411. 13 098/1917 43 Uo. mint 42.