Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XIX. Fővárosi gyermekek téli kihelyezési akciója a Nemzeti Segély útján

Csengerbe kihelyezett gyermekek egy része is itt kapott elhelyezést. 587 Az intézmény fenn­tartását és a gyermekek ellátását csak sok nehézséggel tudta biztosítani az otthon vezetője. Bár a Nemzeti Segély szervezetnek községenként megbízottai voltak, az adományok be­gyűjtése mégis igen nehéznek bizonyult. Külön gondot okozott az intézmény helyiségeinek karbantartása, a zavartalan működés biztosítása. Egyenesen áthidalhatatlan nehézségbe ütközött a legsürgősebb megoldást kívá­nó konyhahelyiség rendbehozatala. A tűzhely füstcsöve elviselhetetlenül füstölt, anyagi le­hetőségük pedig nem volt, hogy a mintegy három méter hosszú füstcsövet kicseréljék. Me­szet sem kaptak, hogy a helyiséget kimeszeljék, bár a meszelést a füstcső kicserélése nélkül hiába is végezték volna. Ezek az állapotok még 1946. júniusában is fennálltak. Dorka M. Er­zsébet tanítónő, vezetőnő 1946. június 24-én történő beállítása után sikerült ezeket a súlyos hiányosságokat megszüntetni. A fővárosból nyaralásra kihelyezett gyermekek húsz fős csoportja érkezett az intézmény­be 1946. június 11-én. Az érkezéskor megejtett orvosi vizsgálat során nyolc gyermeket a kör­orvos nem talált egészségesnek, akiket a kísérőkkel visszairányítottak. 588 A kihelyezett bentlakó gyermekek napi háromszori étkezésben részesültek. A Budapestről kihelyezett gyermekek fogadásában a csengeri járás községeinek lakói is részt vettek, úgy 1945-ben, mint a következő években. Az év folyamán még többször érkezett a vármegyébe gyermekvonat fővárosi gyermekek­kel. A gyermekek szállítása nem volt mindig zavarmentes, amint az 1946. pünkösd szombat­ján is történt. Váratlanul megérkezett Mátészalkára a gyermekvonat, A Nemzeti Segély veze­tője Bakó István munkahelyétől távol, külszolgálatban tartózkodott. A negyvennyolc gyer­mek és öt kísérő fogadásáról a mátészalkai járási szociális titkár gondoskodott. A gyermekek egy nap és egy éjjel úton voltak, élelmük nem volt. Reggelit a Nemzeti Segély útján kaptak. A „Magyar Gyermekért" rendezett gyűjtés adományából a járási szociális titkár kérésére a hadifogoly konyhán készítettek ebédet ötvenhárom személy részére. Telefonon értesítet­te az előadó a községeket, hogy küldjenek járművet a gyermekekért. Az ünnep előtti szom­bat miatt ez a szokottnál körülményesebb volt, de a mátészalkai járás községeiben elhelye­zett gyermekekért este hét óráig eljöttek. A csengeri járásban kihelyezett gyermekek csak az este huszonkét órakor induló vonattal mentek tovább Csengerbe. A gyermekvonat öt kísérője között egy pedagógus sem volt, nem tudtak a gyermekekkel bánni, nem tudtak fegyelmezni, A kísérők különböző pártok képviselői voltak, akik a gyer­mekek elkísérését az akkor szokásos élelmiszerek csere útján történő beszerzése és annak kényelmes elszállítása érdekében vállalták. 58 ^ Az érkezett negyvennyolc gyermekből huszonnyolc a mátészalkai járás községeiben ka­pott befogadó családot négy községben. (Nagydobos nyolc, Mátészalka öt, Nyírparasznya 10, Ópályi egy gyermek). A többi huszonnégy gyermek a csengeri járásba utazott, 387 SZSZBML. XXIV 562. ad. 176/1946. SZF. sz. 388 SZSZBML. XXIV 562. 347/1948. vagy 1946?, a csengeri járási szociális titkár 15/1946. szt. sz. jelentése. 389 SZSZBML. XXIV 562. 179/1946. SZF. sz.. mátészalkai járási szoc. titkár 1946. augusztus havi helyzetjelentése.

Next

/
Thumbnails
Contents