Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

II. Elhagyott gyermekek társadalmi intézetek bevonásával történő gondozása

Szeréna-lak Ferencz Miklósné ma is élő nyíregyházi lakos, megbecsült közéleti személyiség emlékszik arra, hogy „Szeréna Néni" 1911. júliusában nyitotta meg a gyermekek üdülését szolgáló épületet, ahol turnusonként 12 szegény sorsú gyermek egy teljes hónapig nyaralhatott. Ezeknek a gyermekeknek ez volt az egyetlen esélyük a nyaralásra, Az üdültetést, háborús időszakok, hol lakásínség, hol infláció zavarta, a létesítmény utoljára 1948-ban fogadta üdülésre a gyermekeket. Működése alatt számtalan hadiárvának tette szebbé és elfogadhatóbbá az életét. Balkány-Abapusztán levő 300 kh földingatlan jövedelméből jelentős összeggel támogatta a hadiárvákon kívül más rászoruló családok gyermekeit is. Saját családja nem volt, így minden évben megszervezte a mindenki karácsonyfája alóli támogatást. De rendszeresen gyűjtötte a város tehetős lakosságának adományait is, és ezzel megteremtette az ínségkonyha működtetésének fedezetét is. A Nyíregyháza-Sóstón lévő Szeréna-lak hosszú évtizedeken át emlékeztette az itt élő és máshonnan ide érkező lakosokat áldozatos tevékenységére. Kégly Szeréna nevét a városban mindenki ismerte és sokan tudták, hogy ki áll a „Szeréna-lak"-ra kiírt név mögött. Az épületet a 2000-es évek elején lebontották, mert a látványfürdő beruházást megvalósító gazdasági társaság a fejlesztés részeként ezen a telken gyógyszállót kívánt az elkövetkező években építeni. Az első világháború idején a Magyar Vöröskereszt, a második világháborúban a Stefánia Szövetség, és az 1906-ban alakult Gyermekvédő Liga is jelentősen közreműködött a megye lakosságának szegénygondozásában, szociális ellátásában, A gyermekvédelem állami alapjainak lerakása a századfordulón következett be. Most tekintsük át ezt az 1901. évi VIII. és XXI. t.cz. megalkotása kapcsán.