Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVIII. Iskolai szociális étkeztetési akciók

XVIII. ISKOLAI SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉSI AKCIÓK 1. Téli szociális étkeztetési akciók Szatmár-Bereg vármegyében A szociális szakszolgálat második világháború utáni első feladataként jelentkezett a téli étkeztetés országos megszervezése. Az ellátatlan és önhibájukon kívül válságos helyzetbe jutott személyek létfenntartása volt így biztosítható. A háborút követő mérhetetlen infláció indokolttá tette ennek további fenntartását. Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter 1945. október 22-én (7 751/1945.1/1. szám) körlevéllel fordult valamennyi alispánhoz és megyei város polgármesteréhez, melyben a fenyegető téli nélkülözés elkerülése végett a téli étkeztetési akciók további szervezését szorgalmazta a minisztertanács felhatalmazása alapján. A szervezési munkálatokhoz igénybe vette az alispán - a miniszteri leirat alapján - a tiszti főorvosok irányításával a közegészségügyi szolgálat szerveit (tiszti orvosokat és zöldkeresztes egészségügyi védőnőket), és a szociális szakszolgálat helyi szerveit (szociális titkárokat, gondozókat). Ezek szervezett beosztásával gondoskodott az alispán a vármegyékben az e tevékenység célszerű irányításáról. Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékben rendelkezésre állt még egy-egy népélelmezési előadónő, akinek feladata volt az akcióba való bekapcsolódás. Az állam - az akkori rendkívül nehéz pénzügyi viszonyok közepette - az akció szükségleteihez csak egészen kis hányaddal járult, így az étkeztetési akciók szükségleteit is társadalmi gyűjtésből kellett biztosítani. Célként jelölte meg a miniszter, hogy a demokratikus Magyarország első és legnehezebb telén egy ember se maradjon egy tál meleg étel vagy egy darab kenyér nélkül!,.,"

555 A helyes szervezési munka a szociális szakszolgálat feladata volt. Úgy Szabolcs, mint Szatmár-Bereg vármegyében is igen nehéz élelmezési viszonyokkal kellett számolni. A háború pusztításán kívül a földbirtokrendezés következtében a terméseredmény az ismert okok miatt (vetőmaghiány, élő és holt gazdasági felszerelések, termelési tapasztalatok hiánya, stb.) csökkent, ezen kívül az 1945/46. gazdasági évben a nagymérvű aszálykár, különösen a kenyérgabona magvaknál okozott nagy nehézségeket. Szükségessé vált tehát mindkét vármegyében a téli hónapokra az étkeztetés megszervezése a nagyobb településeken, ahol a rászorultak száma is magas volt. 355 SZSZBML. XXII. VII. 153/1945., 7751/1945.1/1. N.M. sz. körlevél, (kelt 1945. X.22.)