Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950
A tiszalöki járás öt községében hat nyári napközi otthon működött 1950-ben, melyből három tanyai létesítmény volt (Lásd: 28. sz. kimutatás). A tiszalöki járási szociális titkár is azon kesereg jelentésében, hogy nagy elégedetlenséget váltott ki a településeken az engedélyezett húsz, legfeljebb harmincas létszám, illetve az ehhez kapott ellátmány. Különösen a tanyákon volt nehézség, mert a községi népjóléti bizottságok nem tudták a nagyrészt új gazdák gyermekeiből kiválogatni a legráutaltabbakat, mert mindegyik földhöz juttatott család gyermeke rá volt szorulva a nyári napközi otthoni felügyeletre és gondozásra. A legnagyobb gond Tiszaeszlár község és Tiszeszlár-Bashalom tanyai nyári napközi otthonokban volt, ahol az engedélyezett harminc fő helyett ötven gyermek járt az intézménybe, így az étkezésükhöz szükséges összeg kigazdálkodása nagy nehézségeket okozott. Ebben a járásban a nyári napközi otthonok általában június hónapban nyíltak és augusztus végével zártak.553 Még a költségvetési stabilizáció megteremtése után, vagyis 1949-1950-ben sem bírta vállalni az államháztartás az egyes ténylegesen felmerülő költségeket, így jelentős társadalmi igénybevételre volt továbbra is szükség. A gyermekintézmények és étkeztetések szervezésénél erre különösen kellett támaszkodni, bár a lakosság maga is erején felüli terheket vállalt a beszolgáltatások révén. A fegyverszüneti egyezményből folyó, illetőleg a békeszerződésben és más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kiadások, így elsősorban az ipari és mezőgazdasági jóvátétel, valamint a Potsdami Egyezmény végrehajtásával felmerülő kiadások a költségvetésben magas összeggel szerepeltek. Ez az összes állami kiadásoknak jelentős hányadát tette ki. Az állam teherbíró képességét ez nagymértékben próbára tette.354 Mint láttuk az államsegély mellett a szükséglet második bevételi forrása a társadalmi hozzájárulás volt. Mindez annak ellenére történt, hogy a társadalom akkori teljesítőképessége - a sokirányú más igénybevételt is tekintve - már további teljesítményekre alig volt alkalmas. Tudott dolog, hogy komoly összegeket és természetbenieket áldozott a társadalom a kisdedóvásra, az étkeztetésekre és más egyéni segítségnyújtásra is. Ezek eredményei pedig igazolták a társadalmi szervezetek és hatósági szervek együttműködésének szükségességét minden időszerű szociális feladat megvalósításánál. Amint azt már korábban is jeleztük, a napközi otthonokkal kapcsolatos felügyeletet a szociális szakszolgálat 1950. december 31-ig látta el. így e létesítményekkel ezt követően nem tudunk foglalkozni, mert e munka csak a szociális igazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelmi tevékenység feldolgozására vállalkozott. 353 SZSZBML. A tiszalöki járási szociális titkár 1950. VIII. 17-én kelt 320-2/1950. III. sz. jelentése, XXIII. 23 3207/1951. 354 Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium 1/1. Általános Igazgatási Osztályának 1948. évi 1-3- sz. körlevele
