Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

Gyermekotthon elnevezéssel bentlakásos intézményként üzemelt még 1950. áprilisában is. A harmincnyolc-negyven gyermek többsége után az Állami Gyermekvédő Intézet napi 4 Ft­ot fizetett, a fenntartás többi költségét az egyházközség adományokból fedezte. 291 Az 1946 májusában kapuit megnyitó Gyermekbarátok Egyesületének Nyíregyházi Cso­portja által létesített Széchényi utca 37 szám alatt működő napközi otthon hatvan gyermek gondozását vállalta fel. Az itt elhelyezett gyermekek többsége polgári elhurcolt családfők és hadifoglyok gyerme­keiből került ki. A létesítményt társadalmi adakozásból tartották fenn, 292 később iskolásko­rú gyermekeket szolgált, s elnevezése „Úttörő" Napközi Otthonra változott. Vezetője 1948. decemberében Bátor Júlia lett. 295 Ugyancsak 1946 májusában nyílt meg a Városi Szegény- és Betegmenházban (Rákóczi u. 53- szám) az 1944 óta üzemen kívül lévő állandó napközi otthon is, majd a beindulását kö­vető év októberétől átmenetileg ismét bezárta kapuit, mert az ablakok még mindig nem vol­tak beüvegezve, s így fűteni célszerűtlen lett volna. A működő napközi otthonok közül ez látszott a legelőnyösebb helyzetben lévőnek, mert ha technikailag teljesen rendbe hozzák a korszerű épületet, úgy helyben rendelkezésre állt volna a szegényházi konyha. Ezen kívül az intézmény takarítása a szegény- és betegmenház takarító személyzetével is megoldható volt. Csupán egy óvónő vagy tanítónő megbízása lett volna szükséges ahhoz, hogy ez az állandó napközi otthon megkezdhesse működését. A Magyar Dohánybeváltó Hivatal, illetve a Dohányjövedék Nyíregyháza város területén a Honvéd utcai tüzérlaktanya emeletes épületének három helyiségében 1946 november 26-án ötvenkét gyermek részére üzemi napközi otthont létesített, amely évekig működött változó létszámmal. A Nemzeti Segély 1947-ben Nyíregyháza, Sóstói út 15. szám alatt száz gyermek részére lé­tesített napközi otthont, melyet üzembe helyezett anélkül, hogy az első fokú egészségügyi hatóságot értesítette volna. Czinkovszkí Márton, a Nemzeti Segély Vármegyei ügyvezető tit­kára utólag, 1947 szeptember 18-án kérte meg a városi polgármesteri hivataltól az intézet lé­tesítéséhez és működéséhez történő hozzájárulást, 294 Később ez az intézmény Vöröskeresz­tes Napközi Otthonként működött, melyet a város 1949 január 1-től városi fenntartásba átvett. 29 5 Úgy a népjóléti kormányzat, mint annak ellenőrző szakhatóságai, a közegészségügyi fő­felügyelő, a vármegyei szociális felügyelő és a tisztifőorvos állandóan szorgalmazták az óvo­dák és napközi otthonok haladéktalan üzembe helyezését és működését. Dr. Kardos Endre Nyíregyháza megyei város tisztiorvosa a népjóléti miniszterre hivatkoz­va 1945. szeptember 16-án még csak szorgalmazta az óvodák mielőbbi rendbehozatalát, 291 SZSZBML. XXII. 10. 3337/8-2/I95O., 337/9-1/1950. 292 SZSZBML. XXII. 2. C. I. 18/1946., XXIV 502. VII. 2/1947 293 SZSZBML. XXII. 2. C. VII. 98/1947 294 SZSZBML. XXII. 2. C. III. 166/1946. 295 SZSZBML. XXII. 10. 384/1949-

Next

/
Thumbnails
Contents