Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950
Gyermekotthon elnevezéssel bentlakásos intézményként üzemelt még 1950. áprilisában is. A harmincnyolc-negyven gyermek többsége után az Állami Gyermekvédő Intézet napi 4 Ftot fizetett, a fenntartás többi költségét az egyházközség adományokból fedezte. 291 Az 1946 májusában kapuit megnyitó Gyermekbarátok Egyesületének Nyíregyházi Csoportja által létesített Széchényi utca 37 szám alatt működő napközi otthon hatvan gyermek gondozását vállalta fel. Az itt elhelyezett gyermekek többsége polgári elhurcolt családfők és hadifoglyok gyermekeiből került ki. A létesítményt társadalmi adakozásból tartották fenn, 292 később iskoláskorú gyermekeket szolgált, s elnevezése „Úttörő" Napközi Otthonra változott. Vezetője 1948. decemberében Bátor Júlia lett. 295 Ugyancsak 1946 májusában nyílt meg a Városi Szegény- és Betegmenházban (Rákóczi u. 53- szám) az 1944 óta üzemen kívül lévő állandó napközi otthon is, majd a beindulását követő év októberétől átmenetileg ismét bezárta kapuit, mert az ablakok még mindig nem voltak beüvegezve, s így fűteni célszerűtlen lett volna. A működő napközi otthonok közül ez látszott a legelőnyösebb helyzetben lévőnek, mert ha technikailag teljesen rendbe hozzák a korszerű épületet, úgy helyben rendelkezésre állt volna a szegényházi konyha. Ezen kívül az intézmény takarítása a szegény- és betegmenház takarító személyzetével is megoldható volt. Csupán egy óvónő vagy tanítónő megbízása lett volna szükséges ahhoz, hogy ez az állandó napközi otthon megkezdhesse működését. A Magyar Dohánybeváltó Hivatal, illetve a Dohányjövedék Nyíregyháza város területén a Honvéd utcai tüzérlaktanya emeletes épületének három helyiségében 1946 november 26-án ötvenkét gyermek részére üzemi napközi otthont létesített, amely évekig működött változó létszámmal. A Nemzeti Segély 1947-ben Nyíregyháza, Sóstói út 15. szám alatt száz gyermek részére létesített napközi otthont, melyet üzembe helyezett anélkül, hogy az első fokú egészségügyi hatóságot értesítette volna. Czinkovszkí Márton, a Nemzeti Segély Vármegyei ügyvezető titkára utólag, 1947 szeptember 18-án kérte meg a városi polgármesteri hivataltól az intézet létesítéséhez és működéséhez történő hozzájárulást, 294 Később ez az intézmény Vöröskeresztes Napközi Otthonként működött, melyet a város 1949 január 1-től városi fenntartásba átvett. 29 5 Úgy a népjóléti kormányzat, mint annak ellenőrző szakhatóságai, a közegészségügyi főfelügyelő, a vármegyei szociális felügyelő és a tisztifőorvos állandóan szorgalmazták az óvodák és napközi otthonok haladéktalan üzembe helyezését és működését. Dr. Kardos Endre Nyíregyháza megyei város tisztiorvosa a népjóléti miniszterre hivatkozva 1945. szeptember 16-án még csak szorgalmazta az óvodák mielőbbi rendbehozatalát, 291 SZSZBML. XXII. 10. 3337/8-2/I95O., 337/9-1/1950. 292 SZSZBML. XXII. 2. C. I. 18/1946., XXIV 502. VII. 2/1947 293 SZSZBML. XXII. 2. C. VII. 98/1947 294 SZSZBML. XXII. 2. C. III. 166/1946. 295 SZSZBML. XXII. 10. 384/1949-