Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVI. Gyermekvédelem az Országos Nép- és családvédelem (ONCSA) hatáskörében

A belügyminiszter 1942-ben előirányozta, hogy a nyári napközi otthonok fenntartási költségeit fokozatosan a társadalomnak kell vállalnia, A második világháború a gazdaságot nagyon igénybe vette. Az előző évben, 1941-ben, a szülőknek nem kellett hozzájárulniuk gyermekeik nyári napközi otthoni ellátásához, mert ezt az ínségmunka és a karitatív segélyezés szellemében kapták. Szabolcs vármegye alispánja az 1941. évben létrehozott nyári napközi otthonok és az azokban ellátott gyermekek számát növelni kívánta a következő évben. Ezért az 1942. évi költségvetésbe a napközi otthonok céljaira 120 000 Ft-ot irányzott elő, ezt azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá, hanem felére, 60 000 Ft-ra csökkentette az összeget. Eljárását részben azzal indokolta, hogy a napközi otthonok fenntartási költségeit fokozatosan elsősorban a társadalomnak kell magára vállalnia. Ennek köszönhetően 1942-ben a nyári napközi otthonokban gondozott gyermekek száma jelentősen csökkent. Több esetben előfordult országos viszonylatban is, hogy a szülők kivonták gyermekeiket a nyári napközi otthonokból, mert képtelenek voltak a térítést fizetni.

267 Szabolcs vármegye alispánjának a közigazgatási bizottsághoz készített 12 900/1943. Ksz, 1942. X. - 1943. V-ig terjedő időre vonatkozó - jelentése szerint 1942. nyarán hatvannégy nyári napközi otthon működött, összesen 63 690 Pengő költség felhasználásával. Az adatok nem esnek egybe Kosztik Erzsébet vármegyei szociális gondozó által a nyári napközi otthonokra vonatkozóan készített adatokkal. Kosztik Erzsébet Szabolcs vármegyei szociális gondozó az 1942-ben működött állandó és ideiglenes nyári gyermekotthonokról június 5-én készített jelentése szerint ötvenhat, míg a november hó 11-én készített „Összesítő kimutatás" szerint pedig csak negyvenhat nyári napközi otthon létesült Szabolcs vármegyében. Ide a 3 772 beíratott gyermekkel szemben 3 248 volt a gondozott összes gyermekek napi átlagszáma (Lásd. 19 sz. kimutatás). A két jelentés közül a novemberi (későbbi) „Összesítő kimutatás" adatait fogadtuk el, mert a júniusi még csak az éppen megszerveződött napközi otthonok számát és gyermeklétszámát adhatja, s feltehetően közülük számos meg sem indulhatott az élelmezési nehézségek, fej adagproblémák miatt. A novemberi összesített adatok viszont meggyőző, részletes, minden lényegre vonatkozó tételt felölelnek (Lásd: 19 sz. kimutatás). Az év folyamán létesített mind a negyvenhat nyári napközi otthon ingyen rendelkezésre bocsátott iskola, óvoda, egészségház és egyéb helyiségekben működött. Közülük a legtöbb (33) iskolában, nyolc óvodában, egy egészségházban és négy egyéb helyiségben fejtette ki tevékenységét. A nyári gyermekotthoni vezetők közül harmincegyet helyből biztosítottak, tizenötöt pedig az Egyesült Női Tábor Magyar Nőegyesületek Munkaközössége (Bp. IV Eskü u. 6. III. 14/A.) jelölt ki e tisztségre. Képesítésük szerint tizenegy nyári gyermekotthoni vezetőnek óvónői, húsznak tanítónői, háromnak tanítójelölti, tizenkettőnek pedig egyéb, nyolc középiskolán felüli végzettsége volt. Kádár Levente: Nép és Családvédelem 1940-1942. évben. Bp. 1943.