Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

I. Gyermekvédelem

Szatmár vármegye Bizottsága Közgyűlésében már 1874-ben - az állandó választmány előterjesztésére

24 - egész terjedelmében elfogadta és kötelező erőre emelte Fejér megye Közönsége által véleményezés végett megküldött, dajkaságra kiadott csecsemők, illetőleg gyermeket ápolás alá vett dajkák nyilvántartására vonatkozó szabályrendeletét. Azzal az indokkal ajánlotta elfogadásra, hogy rosszlelkű egyének által az ártatlan kisdedeken gyakorta elkövetni szokott visszaéléseket megrendszabályozzák."

25 Elrendelte a megye területén annak közhírré tételét, s a kőnyomdán sokszorosítva a szolgabíráknak és községi elöljáróságoknak szigorú felügyelet és alkalmazkodás végett történő kiadását is. Kimondta a dajkálásra kiadott csecsemők, illetőleg az őket ápolás alá vett dajkák nyilvántartása tárgyában: Tapasztaltatván miszerint jelentékeny számban szoktak csecsemők ápolás (szoptatás) végett egyeseknél elhelyeztetni, - és a kisdedek igen gyakran oly mostoha bánásmódban részesülnek, hogy felneveltetésük a ritkaságok közé tartozik, - ennél fogva az említett áponczok életbiztonságok megóvása tekintetéből, rendeltetik, a mint következik: 1. §. Minden ápolónő, ki csecsemőt dajkálásra vagy szoptatásra elvállal, köteles azt a gyermek átvétele után 24 óra alatt illetékes községe bírájánál vagy polgármesterénél bejelenteni. 2. §. A község házánál e célból egy külön jegyzőkönyv vezetendő, melybe a.) a dajkáló nő neve, állapota és lakása, b.) a csecsemő neve, életkora és átvételének napja, c.) a csecsemő szüleinek neve, állapota és lakása, végre d.) az ápolási feltételek esetről-esetre pontosan bejegyezendők. 3. §. Az ápolónő köteles minden hónap első napján, a kezelésére bízott csecsemőt a községi orvosnak, vagy amennyiben ilyen a községben nem léteznék, a községi bírónak bemutatni és betegülés esetén, tüstént orvosi ápolásról is gondoskodni, az orvosi díjat a gyermek szülei megfizetni kötelesek lévén. 4. §. Ha az ápolónő a gondjaira bízott csecsemőt elhanyagolná, a község bírója, illetőleg polgármestere feljogosíttatik azt más ápolónőnek átadni, erről azonban egyidejűleg a gyermek szüleit értesíteni köteles. 5. §. Az ápolónőnek szigorúan tilttatik kettőnél több csecsemőt dajkálásra általvenni. 6. §. A községi elöljáróság felelősség alatt köteles ezen szabályrendeletet évenként legalább két ízben kihirdetni, az ápolónőket folyton nyilvántartani és ezen rendelet határozmányainak megtartására szigorú felügyeletet gyakorolni. 7 §. Az ápolónők, kik a szabályrendelet ellen vétenek a községi elöljáróság által a szegény alapot illető 5-10 forintig terjedő pénzbírsággal fenyítendők, - fennmaradván ellenök a büntető törvények súlya alá eső cselekvény, vagy mulasztásokra nézve a törvény rendes útjáni megtorlás..."

26 Az 1876. évi közegészségügyről szóló XIV t.cz. 140. és 154. §-ai is előírták többek között a dajkaságba adott gyermekek nyilvántartásának vezetését minden járásban és községben, sőt utána a vármegyék (Szabolcs és Szatmár is) erre vonatkozóan szabályrendeleteket alkottak.

27 24 SZSZBML. IV B.404. XIV 46/1887 25 SZSZBML. IV B. 752. 3. köt. Szatmár vármegye Bizottsága Közgyűlésének 1874. évi jegyzőkönyve 1-470. p. 26 SZSZBML.IV B. 752. 3. köt. Szatmár vármegye Bizottsága Közgyűlésének 1874. évi jzk. 1-470. p., 2l6-218p. 27 SZSZBML.IV B. 752. 3. köt. Szatmár vármegye Bizottsága Közgyűlésének 1874. évi jzk. 1-470. p., 216-2lS.p.