Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
X. Kisdedóvás a második világháború után Szatmár-Bereg megyében
A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén lévő alábbi községek 1948-ban, a hároméves terv első tervévének kilenc hónapi befejezett és folyamatban lévő munkaszakaszában, 10 000-10 000 forintot meghaladó összegű állami és közületi hozzájárulást kaptak napközi otthonokra és óvodára: 159 Szatmár-Bereg vármegye Szabolcs és Ung vármegye 1. Csaroda 1. Eperjeske 2. Gergelyiugornya 2, Mándok 3. Gulács 3- Nagykálló 4. Jánd 4. Nyírmihálydi 5. Tákos 5. Nyírtura 6. Vámosatya 6. Pátroha Szatmár-Bereg vármegyében állami és közületi hozzájárulásban teljes egészében a vásárosnaményi járás területén lévő, ún. beregi községek részesültek. Minden valószínűség szerint a népjóléti miniszter a települések kiválasztásánál figyelembe vette ebben a megyében, hogy ez a járás a háborús események során országosan a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el, aminek egyenes következményeként nagyon sok volt a hadiárva és hadiözvegy. A Szatmár-Bereg vármegyében lévő 2 680 hadiözvegyből 1 200 a vásárosnaményi járásban volt az 1948. december 14-i adatok szerint. Ez pedig a megyében élő hadiözvegyek 45,1 %-a, vagyis csaknem a hadiözvegyek fele élt a beregi részen. Ha ezeknél a hadiözvegyeknél óvatos becslés szerint csak 2-3 gyermekátlagot veszünk, akkor is igen magas ellátatlan gyermekcsoportot kapunk, kik fokozott támogatást érdemeltek. Indokolt volt tehát a népjóléti miniszter döntése, hogy a járás területén hat községet jelölt ki a vármegyei vezetők javaslatára óvoda létesítésére, annyit, mint az egész Szabolcs vármegyében. Ebben az időben volt még a fentieken kívül a járás területén hetven szülőtlen hadiárva is, akik nem csak édesapjukat, de édesanyjukat is elveszítették. Ok is kiemelt támogatást érdemeltek. Az egész Szatmár-Bereg vármegyében lévő száztizenhét szülőtlen hadiárvának a 60,6 %-a a vásárosnaményi járásban élt. Ilyen körülmények között minden nyújtott támogatás kevésnek bizonyult. 160 A kormányzati döntés meghozatalánál a fentieken kívül feltehetően az a szempont is érvényesült, hogy az 1947 december 30-án bekövetkezett súlyos felsőtiszai árvíz ezeket a községeket nagyon erősen sújtotta. Ennek következtében ezek a települések egyben árvízkárosult községek is voltak. így az egyik hatalmas csapásból eredő veszteségeit alig szenvedte el a lakosság, s máris bekövetkezett az újabb tragédia. A népjóléti miniszter képviseletében Dr. Benedek Jenő miniszteri főosztályvezető, Dr. Dubovits Dénes közegészségügyi felügyelő, osztályvezető és Dr. Négyessy Árpád kerületi főfelügyelő már december 31-én az árvíz sújtotta helyszínre érkezett. Dr. Benedek Jenő átadta a kölesei körjegyzőnek a népjóléti miniszter 10 000 Ft-os gyorssegélyét azzal az utasítással, hogy az árvíz sújtotta községek lakossága részére központi étkező helyeket szervezzen. 159 Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium 1/1. Általános Igazgatási Osztályának 1948. évi 4-6. sz. körlevele. 6. p. 160 Uo. mint 159
