Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

X. Kisdedóvás a második világháború után Szatmár-Bereg megyében

3. A napközi otthonos óvodák berendezési tárgyainak pótlására vonatkozó 88 857/1947. III/2. számú miniszteri leirat A népjóléti miniszter a napközi otthonos óvodák berendezési tárgyainak esetleges pótlására vonatkozó javaslatát 1947 májusában (88 857/1947 III/2. szám) juttatta el valamennyi vármegyei tísztífőorvoshoz és vármegyei szociális felügyelőhöz. Hangsúlyozta a miniszteri leírat, hogy miután igen sok napközi otthonos óvodában a bútorzat pótlásra szorul, az óvodafenntartók figyelmét hívják fel a következőkre: Ahhoz, hogy a gyermekek kisebb csoportokra oszolva, szabadon játszadozzanak vagy foglalatoskodjanak, fontos ennek előfeltételét, a megfelelő berendezést biztosítani. Az általa javasolt, s ide mellékelt ábrák szerinti berendezés a gyermekeknek szabadabb mozgást és több önálló kezdeményezést enged, mint az eddig szokásos bútorzat. Ezért elrendelte, hogy ahol új berendezésről vagy egyes darabok pótlásáról van szó, ott az ábrán feltüntetett bútordarabokat kell készíttetni. 1. A sok gyermek számára alkalmas hosszú asztalok helyett legfeljebb hat gyermek számára elegendő, kisméretű, téglalap alakú asztallappal ellátott asztalokat írt elő. Az asztal méretét négy gyermekre 60x80 centiméterben, hat gyermekre pedig 60x120 centiméterben állapította meg, 50-55 centiméter magas lábakkal. Az asztal könnyű, a gyermekek számára is könnyen emelhető bükkfából, természetes színben volt előírva. Ha ez nem volt lehetséges, úgy puhafa is megfelelt, de nem fehér, hanem világos színre festve. Egy egyszerű puhafa asztal is elég volt viaszos vászonnal beborítva. Kimondta azt is, hogy mosdóul egy ugyanilyen magas, de 40x40 centiméteres lapú fehér asztalka szolgáljon. A fiókban legyen manikűrkészlet is. Tíz gyermekre számított egy mosdót. 2. Támlás padot egyáltalán nem engedélyezett készíttetni. Helyette vagy kis székek, vagy ülőkockák készüljenek. A kis székek méretei: 30x30 centiméter, az ülőlap magassága 30 centiméter legyen. A kockák élei 25 centiméter magasak lehettek. Ezek lehettek zártak vagy egy oldalukon nyitottak. A két-két szemben lévő oldalukon olyan nyílást kellett készíteni, mint a zsámolyon, amelynél fogva felemelhetők, Ki volt mondva, hogy a kockák puhafa kereten 5 mm-es lemezből, vagy puhafából cinkelve készüljenek. Pad csak akkor jöhetett számításba, ha székek vagy kockák már voltak. Ekkor sem lehetett támláspad, csak egy tetszés szerinti hosszúságú 30 centiméteres alacsony, hosszában alul vastag léccel összekötött, a svéd padokhoz hasonló pad, 25-30 centiméter szélességben. 3 Kívánatosnak mondta a körrendelet, hogy a gyermekek a maguk készítette játékaikat, vagy az óvoda játékait, valamint az étkező edényeket egy nyitott polcokból álló alacsony szekrénykében tartsák. Ezek a szekrénykék legcélszerűbben egyszerű ládákból készülhettek, 120 centiméter hosszú, 75 centiméter magas, 25-35 centiméter szélességben. 157 SZSZBML. XXIV 551. 3069/1947