Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

vagy mocsaras rétekből állt.

2 Tanulmányunkban az Alföldhöz tartozó tájként veszszük figyelembe a Duna jobb partján a Mezőföldet, a tolnai Sárközt, a Drávaközt és a Dráva-melléki síkságot. Az alföldi folyópartok és hátságok a kora neolitikumtól kezdve lakottak. A lakosság évezredeken keresztül a helyi természetes építőanyagokat használta: földet, agyagot, fát, vesszőt, nádat, zsúpszalmát, pelyvát, más növényi anyagokat. A házépítéshez a középkorban is ugyanezek az anyagok voltak használatosak. A középkori falusi ház vázszerkezetének és kitöltő falazatának pontos előzményei már a bronzkori földműves falvakban megtalálhatók. Az Alföld egyik legkedveltebb építésmódja, a cölöpvázas szerkezet és a tapasztott sövényfal a kora neolitikum óta ismert. 3 A kő építőanyag a természeti adottságok miatt ritka, a középkortól főként a DunaTisza közén alkalmazták a helyben vágott, holocén eredetű réti mészkövet templomok építéséhez, házalapozáshoz.

4 A késő középkori falusi lakóház régészeti kutatása Magyarországon a Kecskemét környéki ásatásokkal kezdődött. Az Országos Magyar Régészeti Társulat és a Magyar Néprajzi Társaság 1926-ban Kecskeméten tartott vándorgyűlésén tanácsolta Györffy István és Bátky Zsigmond Szabó Kálmánnak, a kecskeméti városi múzeum igazgatójának, hogy kezdje meg a török hódoltság alatt elpusztult középkori falvak rendszeres régészeti kutatását, mivel a magyar lakóház, település és népi kultúra történeti előzményeit ezek rejtik magukban. A munkálatok 1927-ben el is kezdődtek és tizenegy éven keresztül folytak Kecskemét tágabb környékén a város és a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával, több mint harminc elpusztult középkori falu területén jelentős régészeti, településtörténeti és művelődéstörténeti forrásanyagot hozva napvilágra: templomokat, temetőket, lakóépületeket, gazdasági és háztartási eszközöket, viseleti tárgyakat, a középkori parasztság anyagi kultúrájának emlékeit. Az ásatások során számos XV-XVI. századi lakóházat tártak fel a török 2 FRISNYÁK Sándor 1978 (szerk.); FRISNYÁK Sándor 1990. 8-19-; SOMOGYI Sándor 1984. 61-68. 5 KOVÁCS Tibor 1977. 21-26.; a korai és középső bronzkori teli-települések számos példát szolgáltattak erre az építési technikára (pl. Bölcske-Vörösgyűrű, Százhalombatta-Földvár, Tiszaug-Kéménytető, Túrkeve-Terehalom, etc.): BÓNA, István-RACZKY, Pál (eds.) 1992. 117, 143, 154, 162.; VISY Zsolt-NAGY Mihály-B. Kiss Zsuzsa (szerk.) 2003. 100, 104, 152. 4 SZTRINKÓ István 1982.