Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban
közbeiktatásával képzelhető el. 15 Ez jelenlegi tudásunk szerint elég merész rekonstrukciónak látszik! Az etei lelet azonban különlegességével tűnik ki, az általánosnak mondható kemencével szembeni nyúlványoknál a külső térbe torkolló kürtő viszont kézenfekvőbb megoldásnak látszik, ha a füstös belső tér szellőztetését tartjuk szem előtt. Talán erre utal a kürtő szája előtt megfigyelt néhány karónyom is amelyekben mi is a kürtő elzárásának nyomait látjuk. 16 Erre viszont csak akkor lehetett szükség, ha a fűtés befejezésével a kürtőt le kellett zárni, hogy a belső levegő ne hűlhessen le. Ebben az esetben a kürtő kívülre vezethetett és érvényes az a meglátás, amit már korábban felvetettünk, tudniillik a kürtő vége éppen az eresz tövében van, ahová az esővíz a tetőről lefolyik. 17 Ekkor tehát egy kisebb felálló gallért, vagy ha úgy tetszik kéményfejet is képzelnünk kell a kürtőnk végére, hogy a közvetlen vízbetörést megakadályozzuk. Sajnos a kürtő végének helyzete - és következtetéssel kitalált funkciója is csak találgatások láncolatára ad lehetőséget. A megoldás valószínűsítésében fontos szerepe lehet a kísérleti régészetnek, amellyel egy megépített veremházat fűtése közben lehet figyelemmel kísérni, kipróbálva a kürtővel kapcsolatos összes használati lehetőséget és elméleti kombinációt. Sajnos e nélkül még azt sem tudjuk eldönteni, hogy a kürtőben belülről kifelé vagy fordítva áramlik-e a levegő. Mindenesetre az elmúlt évek kutatási eredményei új megvilágításba helyezik az Árpád-kori veremházakkal kapcsolatos ismereteinket. Nem tartható tovább az a nézet, hogy a kor embere füstös és szűk hajlékban, nyomorúságos körülmények között élt. Ezek e veremházak a későbbi parasztszobáknak megfelelő méretűek lehettek, füstös belsőjüket, ha nem is minden ház esetében, de gyakran, szellőztetéssel próbálták meg barátságosabbá tenni. A kürtő felfedezése fontos állomás az Árpád-kori lakáskultúra megértésében, azonban a kemencéhez csatlakozó kürtőt és a „nyúlványként" megismert kürtőt rendeltetése alapján szét kell választanunk. Ez utóbbiak mérete és helyzete is jelzi, hogy nem csak a kemence fűtésével álltak kapcsolatban, hanem az egész ház fusttelenítését, helyesebben szellőztetését is MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 270-272. MOLNÁR Erzsébet 2001. 120. SABJÁN Tibor 1999. 133-, 140-141.
