Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban

lehetőségek között a füstelvezetést, a szellőztetést és az égés segítését kell megemlítenünk, illetve megvizsgálnunk. Sajnos ehhez tudnunk kellene, hogy a kürtő külső vége a házon belül volt-e, vagy kinyúlt-e a külső térbe? A régészeti leletekből ez nem állapítható meg egyértelműen. Nézzük inkább a használat lehetőségeit. A közvetlen füstelvezetés (kéményszerű működés) - a kürtő helyzetéből adódóan - elég nehezen elképzelhető funkció egy a padlószint közelében fekvő vízszintes járat számára. A kemence száján kitóduló füst rögtön felfelé száll, ezért nehezen kényszeríthető bele egy több méterre lévő fekvő járatba. Ha kürtőnek erős huzatot feltételezünk, akkor elméletileg elképzelhető, hogy a szemben lévő nyílásba húzza a füstöt, azonban ebben az esetben a kemence használója a kemenceszáj és a kürtő között, a ház legfüstösebb részében kényszerül dolgozni. Talán több a realitása annak, ha a kürtőt mint a belső levegőt mozgató járatot értelmezzük. Természetesen azt gondoljuk, hogy közvetve ez is a füstmentesítést szolgálja, de nem annyira kéményként, hanem a belső levegő áramoltatása révén.

14 Természetesen a kemencében égő tűz 14 Az is elképzelhető, hogy a belső levegőmozgás segíti a füst felemelkedését és a ház ablakain vagy nyílásain keresztüli távozását. 2. kép. Az etei ásatások 5. számú veremházának rekonstruált tüzelőberendezése (Vízi Márta rekonstrukciója) MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 1999- 260. 25. kép nyomán.