Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

MUZEOLÓGIA - Cseri Miklós-T. Bereczki Ibolya-Páli István: Szabadtéri néprajzi múzeumok, tájházak Magyarországon az ezredfordulón

szituációktól, hiszen jó esetben két-három épület jut egy teremőrre, de van olyan gyűjtemény is, ahol teremőrzés nélkül oldják meg az üzemelést. A regionális múzeumok mindegyike rendelkezik katalógussal, kiállításvezetővel, legtöbb esetben idegen nyelven is. A rendezvényeket leporellók, szórólapok, programfüzetek, plakátok teszik ismertté. A sajtó és média kiemelt érdeklődése kíséri a szabadtéri néprajzi múzeumok rendezvényeit és eseményeit, ami jó hatással van a látogatók számának növekedésére. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az elmúlt időszakban folytatta dinamikus fejlődését, mind infrastrukturális, mind kiállítás-építő, mind pedig közművelődési munkáját tekintve. Elkészült az új iroda- és raktár komplexum, benne a Néprajzi Látványtárral, s folyamatosan épül a Dél-Dunántúl tájegység, elkezdődött a Felvidéki Mezőváros tájegység építése. Jelentősen nőtt a múzeum látogatottsága. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a közönségfogadás helyszínei is fejlődtek (pihenőparkok, étterem, színház stb.). Természetesen a szentendrei Skanzen sem mentes e muzeológiai szakág problémáitól. Minden évben megoldhatatlannak tűnő sziszifuszi munka a folyamatosan gyarapodó kiállítási épületek karbantartása, restaurálása. Égető problémaként jelentkezik az eredeti műtárgyak másolatokkal történő pótlása vagy lecserélése, mely felveti a hitelesség örök szakmai kérdését. A megfelelő fizikai behatolás elleni védelem hiányosságai miatt 2002-ben jelentős műtárgy lopás történt a múzeumban, melyet követően a fenntartó megerősítette mind az élő erővel, mind pedig a mechanikus eszközökkel történő védelmet. A múzeum közönség-kiszolgáló, információs és múzeumpedagógiai tevékenysége kiemelkedő, infrastrukturális adottságai megfelelőek. Az egész szabadtéri muzeológia terén új távlatokat nyithat a 2003-ban megindított Virtuális Skanzen c. digitális program. Tájházak és agrártörténeti emlékek 2001-2003 között a szakfelügyelet által elvégzett statisztikai felmérés átfogó képet nyújtott a tájházak helyzetéről, az épületállományról, a műtárgyak helyzetéről, a látogatószámról, programjairól, valamint a fenntartók és működtetők