Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Barna Gábor: A tápéi temetőkápolna mint szent raktár

A kápolna látogatói sajátos csoportot alkotnak, amely nem, életkor és lakóhely alapján körülírható. A látogatók majdnem mindegyike nyugdíjas korú asszony, aki viszonylag közel lakik a kápolnához. Viszonylag pedig távol a plébániatemplomtól. Ennek a 30-40 fős csoportnak van egy látens belső szervezettsége, amely elkülöníti őket a templomot látogatók közösségében. A csoport magját néhány ember alkotja, akik a kápolna minden ügyét-baját intézik: takarítanak, díszítenek, felügyelik a szakrális tárgyakat. Az ő viselkedési mintáik követendőek a csoport többi tagja számára is. A kápolnához és berendezési tárgyaihoz sajátos szokások (rítusok) kapcsolódnak. Gyakorlatukban a virággal díszítés szimbolikus jelentést hordoz. A főoltárra, a Segítő Szűzanya képhez mindig fehér virágot, a Hétfájdalmú Szűzanya képéhez pedig mindig pirosat tesznek. Szent Antal és Szent Ferenc képeihez, valamint más szentekhez más színű virágot is tehetnek. Ez a színszimbolika-használat annyira erős, hogy a tőle való eltérés a közösségben vitákhoz, nézeteltérésekhez vezethet. A kápolnában a paraliturgiának viszonylagos függetlensége van. Pap nélküli ájtatosságok (rózsafüzér) vannak. A függetlenség a hivatalos egyházi szertartásoktól megnyilvánul abban is, hogy a misék előtt a hívek saját maguk választják ki énekeiket, s a liturgia megkezdése előtt már énekelnek. Ezzel kiegészítik a hivatalos szertartásokat. A felelős önállóság másik példája, hogy a csoport egyes tagjai önszántukból végzik a kápolna gondozását, a képek, kereteik és a szobrok átfestését. A kápolna búcsúi ünnepére az ajtót feldíszítik, felvirágozzák. Az új adományokat a gondnok helyezi el a kápolnában. Bár férfiak nem járnak rendszeresen a temetői kápolnába, ők alkotják a külső segítők és támogatók szélesebb körét. Ok végzik jórészt a fűnyírást, a kőlábazat javítását, a falfestés megújítását. E munkákat mindannyian anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták és vállalják. A ferences harmadrendnek valószínűleg nagyon fontos szerepe lehetett Tápé népi vallásosságának kiformálásában. Ez a hatás a Szeged-alsóvárosi ferences kolostorból sugárzik ki. A tápéiak rendszeresen látogatják a Szeged-alsóvárosi Havibúcsút augusztus 5-én, a ferences templom búcsúnapján. A kápolna jövőjét a megkérdezettek azonban borúlátóan ítélik meg. Az ok az felnövekvő nemzedékek vallástalansága, a kápolnába járók fogyatkozó száma.