Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Barna Gábor: A tápéi temetőkápolna mint szent raktár

A Szűz Mária ábrázolások (kép, szobor) alkotják a képek és szobrok legnagyobb csoportját. Ebben nemcsak a XX. század Mária-tiszteletének formái tükröződnek, hanem ezek közvetlenül jelzik a tápéi búcsújárók mozgásirányát is. A kápolnában éppen a kegyhelyekről hozott tárgyak (ereklye, szuvenír) azok, amelyeket kifejezetten a kápolna számára szereztek be. A mai tápéiak a XX. század utolsó évtizedeiben meglátogatták Európa legfontosabb kegyhelyeit. Jártak Fatima, Santiago de Compostela, Lourdes, Róma, Padova, Garabandal, Mariazell, Csíksomlyó, Chestochowa, Medjugorje szent helyein. S látogatták Magyarország búcsújáró helyeit is. 18 innen gyertyákat, szentképeket, köveket, növényeket hoztak magukkal, s ezek egy részét otthonaikban, más részüket pedig a kápolnában helyezték el. Erre az adományozásra már a XIX. század végén a helyet gondozó első remete, Miklós István adott kulturális mintát. Ő volt a legelső, aki zarándokútjairól szent tárgyakat, szuveníreket hozott, például köveket és növényeket a Szentföldről, másodlagos ereklyéket Rómából, amelyek közvetlenül is igazolják római zarándokút ját: pl. Krisztus megostorozása oszlopának hosszméretét, 19 a Veronika kendő másolatát. Ezzel az adományozásra mintát teremtett, s ezt a mai napig követik a helyi búcsújárók. 18 LELE József 1998a. 251. 19 Vö. BARNA Gábor 2002c.