Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században
A városok szőlőbirtokainak számaránya esést mutat a XVII. századi viszonyokhoz képest, ami elsősorban a szepességi városok saját kezelésű birtokainak eltűnését jelentette. Tokajban a XVIII. század elején még Kassa mellett, Eperjes városa is rendelkezett szőlőbirtokokkal, 45 a század utolsó felében viszont egyedül Kassa városának és kommunitásának volt a mezővárosban szőlője. 1765-ben a szabad királyi városnak a Nyesti hegyen 30 kapás 20 hordó bort termő birtoka volt, a civitas közössége 200 kapás Hétszőlője viszont műveletlenül állt. A szabad királyi városok birtokainak eladása összefüggött azok erőteljes gazdasági hanyatlásával, a borüzlet nehezebb körülményeivel, a kereskedelmi kapcsolatok akadozásával is. 46 Kassa városa 1723-ban például 4695 Ft 84 dénárt fizetett hegyaljai szőlőinek művelési költségéért. 47 A két kamarai városnak természetesen voltak saját kezelésű szőlőik, amelyet saját vincellérrel, túlnyomó részt bérmunkával műveltettek. Ezen túlmenűen Tokajban még a szenátus is rendelkezett külön szőlővagyonnal. 1765-ben Tokaj és Tarcal mezővárosa 5-5 szőlővel rendelkezett, az előbbinek birtoka 90 kapás területen feküdt, termésük 26 hordó volt. A szenátus Nagy-Mogyorósi szőlője 32 kapás, 14 hordó bor termő volt. A XVIII-XLX. századi tokaj-hegyalj ai szőlőbirtokosok között kétségtelenül találunk olyan főúri vagy köznemesi családokat, akik jelentős birtokokkal és bortermeléssel rendelkeztek. Esetünkben azonban döntőbbnek számít az a tény, hogy a kisnemesi, polgári és paraszti szőlőbirtok visszaszorulóban volt, nem is beszélve a felvidéki városok polgári és kommunális birtoklásáról. Ez utóbbi mutatja leginkább a tőkeerősebb réteg eltűnését, sorvadását, ami egyértelműen a század gazdasági regressziójának jele a Magyar Királyság területén. 45 MOL U. et C. 116/85 1721. Kassa városának Kis-Nyesti szőlője 12 hordó 8 köböl 4 icce termést adott akkor, az eperjesi kommunitás Zúgó szőlője pedig 24 hordó 12 köböl 6 icce bort termett. Ezenkívül Eperjesnek Bényén 11, Lőcsének Liszkán 150, Bényén 10, Bártfának Liszkán 60, Tállyán 50, Kézsmárknak Bényén 20 kapás, dézsmás szőlője volt. - V.o. MOL Filmtár 3135. d. - A század elején még Kassának 3 városban 5 szőlője 101 hordós terméssel bírt, értéke 15.000 Ft volt. V.o.: MOL U. et C. 155/1, év nélkül. 46 A szabad királyi városok gazdálkodására, hanyatlásukra és annak okaira lásd KÁLIAY István 1972. 47 LADOMÉRSZKY Pál 1943. 41-42.
