Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Barna Gábor: A tápéi temetőkápolna mint szent raktár

A tápéi temetőkápolna mint szent raktár Barna Gábor A kutatásról és Tápéról A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke 1995 óta rendezi meg a Nemzetközi Néprajzi Diákszemináriumot (Seminarium Ethnologicum Szegediense SemEthnoSz). A szeminárium finn, lengyel, skót, horvát, osztrák, lengyel, német és magyar hallgató résztvevői 1999 nyarán a tápéi temetőkápolna tárgyainak, mint szent raktárnak az inventarizálását végezték el, dokumentálták a település lakóinak a kápolnához és a tárgyakhoz fűződő viszonyát. 1 Tápé falu ma Szeged város része. Az elmúlt századok során Szeged jobbágyfaluja volt. Lakói magyarok és katolikusok. Első említése 1247-ből való. Plébániatemplomát a XII. században építették. Ennek a régi gótikus templomnak a maradványai, a szentély, az apostolokat ábrázoló falképekkel együtt, a mai templom oldalkápolnájában láthatók. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal, aki egyúttal az elhunytak védőszentje is. Van olyan vélemény, hogy a templom eredetileg temetőkápolnának épült. A XV. századtól kezdve a Szeged-alsóvárosi ferences barátok látták el itt a papi szolgálatot. A falu, a Nagy Magyar Alföld más településéhez hasonlóan, a XVI-XVII. században török uralom alá került. A tanulmány megírásához felhasználtam Bélán Anita, Davor Cerni, Csősz László, Felföldi Edit, Flaisz Erzsébet, Gyanó Szilvia, Hugh Hagan, Ulla Hakuni, Markus Hartwig, Jaksa Helga, Francis McBrierty, Lieselore Meyer, Nagy Beáta, Rafal Ostrowski, Salomea Pamula, Petar Perkovic, Pusztai Bertalan, Szűcs Kinga, Bo ena Tylek és saját kutatási adataimat. Az eredmények részletező leírását lásd: BARNA Gábor 2003. E tanulmány e nagyobb összegzés részlete.