Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Magyari Márta: Szakrális funkciójú textiliák-ünnepi kendők a húsvéti ételszentelésen

vált a pászkaterítőknek ez a lekerekített formája, mely korábban, a nagyobb méretű kendők esetében elképzelhetetlen lett volna. A pászkakendők, szentelőkendők használata a hagyományos paraszti közösségekben a textília használatának olyan speciális formáját jelentette, amely az év egyetlen napjához, egyetlen alkalomhoz kötődött, s mivel az egyházi szertartáson a szentelésnek is részese volt, ezáltal szakralizálódott. A nyírségi néphit különleges gyógyító erővel is felruházta a szentelőkendőket. „Hét évig a szentelőkendőt nem szoktuk mosni, mer még ez alatt van egy kisebb, és azt mosom, ezt meg hagyom. Hét évig azt nem szoktuk a szenteltet mosni. Ezelőtt úgy mondták, hogy ha a változás jön rá a gyerekre, kis csecsemő gyerekre és akkor aláteszik a kendőt. Oszt az olyan gyereknek a feje alá szokták tenni az ilyen kendőt, ugye vagy megijed a gyerek. Akkor attúl megjavul a gyerek. Itt vót a szomszédunkba egy kislány, az is úgy vót, hát oszt nem vót mit tenni, hamar, én oszt odaadtam a feje alá, oszt azon feküdt a gyerek és akkor utána jobban lett. Hát ugye a rígiek csak tudtak sokmindent." (Nyíradony) 12 A pászkakendők, szentelőkendők az eddig elmondottakon túl azért is különleges státusú darabjai a paraszti háztartások textil állományának, mert az adott helyi közösség nyilvánossága elé kerülnek a szentelés alkalmával. Nem véletlen, hogy ezt a mozzanatot a visszaemlékező idős asszonyok mindig nyomatékkal hangsúlyozzák. „Arra mindenki kínyes, hogy legyík szíp térítője. Mindenkinek kézimunkás térítője vót. Azt nem is nagyon használtuk másra, csak arra. Kimostuk, eltettük a másik esztendeig." (Álmosd) 13 12 Saját gyűjtés, K. L-né elbeszélése, 1992. 13 Saját gyűjtés, Z. J-né elbeszélése 1994.