Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Bartha Elek: Hitélet a görög katolikus lakóházban
az utóbbiba pedig az új lakóházak egyházi megáldásának alkalmai. A szertartás szerint az új ház megáldását a pap egy az asztalra helyezett feszület és két gyertya mellett, szentelt olajjal végzi el. 16 A vízszentelés mellett a lakóházak egyházi megáldása, a házszentelés, a koledálás a vízkereszti hagyományok másik jelentős csoportja. A papság vízkereszt-napi adománygyűjtése több évszázada élő hagyomány, nemcsak a katolikusság, de protestáns, főként evangélikus gyülekezetek körében is. A házszentelés a magyar nyelvterület egészén elterjedt szokás, amely mára legjobban a bizánci rítusúakkal érintkező és görög katolikus vidékeken maradt meg. A görög katolikusok a házszentelés egyházi és laikus formáit egyaránt gyakorolják. A vízszentelésről hazaérve a legtöbb helyen a hazavitt szenteltvízzel meghintik a lakóházat és a gazdasági épületeket. Egy szalmacsutkát a szenteltvízbe mártva a ház külső falára, a helyiségek légterébe spriccelnek, miközben keresztet vetnek. A házszentelés egyházi formája a liturgia előírásai szerint történik. 17 A vízkeresztkörnyéki egyházi házszentelés szokása a magyar görög katolikus népesség körében teljes körűnek mondható. Számos példát ismerünk arra, hogy egyes római katolikus plébániákon éppen a bizánci hagyomány példájának hatására maradt fenn, újították fel a lakóházak vízkereszti megáldását. A lakóház védelme szentelményekkel Az egyházi házszentelés mellett a görög katolikus paraliturgiában ma is él a lakóházak laikus megszentelése a vízszentelésről hazavitt szenteltvízzel. A szokás inkább a lakóház védelmét szolgáló rítusok körébe tartozik. A házszentelés laikus formája a görög katolikus falusi közösségekben mindenütt szokásban van. Az előző évről megmaradt szenteltvízzel meghintik házukat, valamint azokat a helyiségeket, a porta azon építményeit (ólakat, csűrt, istállót, kasokat, sok helyen a lakótelken lévő kutat), amelyekre a pap az egyházi szertartás keretében nem szokott sort keríteni. IVANCSÓ István 1997., BARTHA Elek 1984. EUCHOLOGION 1964. 183.
