Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

Hí a tárogtó. Előre, előre! A harci mezőre, Rab elleneinknek gyászos temetőre. A Szabad hangok a szabadságharc bukásának évében jelent meg, bizonyára kevés ember tulajdonába került, s akinek volt, nyomban megszabadult tőle. Valószínűleg ez is oka lehet, hogy belőle egy sem szerepel A szabadság lantja című gyűjteményben (alcíme: Költemények az 1848-48-ki függetlenségi harcz idejéből. Kolozsvárt, 1873. Második kiadás.) A kötet azonban közöl egy „igazságos boszulást" említő Erdélyi verset: Ki vagy te most, nyalka gyerek? A sarkantyúd mire pereg? Csak nem bálra, táncolásra? Amott jőnek a huszárok, Gyönyörűség nézni rajok, A világon nincsen párjok. Dehogy bálra, dehogy táncra! Holnap indulunk a rácra, Igazságos boszulásra. Haza jőnek messzi földről, Az eleven temetőből, Csupa hazaszeretetből. Honvéd is van, huszár is van, Ágyú is lesz innen, onnan, Megélünk már valahogyan. Az 1848/49. évi újságokban bizonyára vannak még forradalmi vonatkozású Erdélyi költemények, amelyek a teljesebb pályakép megrajzolásához fontos adalékul szolgálnának.