Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

népdalokról írt, előadott tanulmányaival a legnagyobb mértékben hozzájárult a magyar költészet megújulásához, a nemzeti eszmék megjelenéséhez az irodalmi művekben. Greguss Ágost így emlékezett rá: Erdélyi János fölélesztette „honfitársai érdeklődését, szeretetét, tiszteletét ama nemzeti hagyományaik iránt, melyeket addig ha valamennyire ismertek is, de nem sokra becsültek." Erdélyi János folklorisztikai tanulmányaival tudatosította a népi-nemzeti örökség fontosságát és feltárta azokat az értékeket, amelyek a néphagyományban, a népi kultúrában rejlenek. Rámutatott a nép lelkiségére a népdalaiban, bölcsességére a közmondásaiban. Munkásságával példát mutatott kortársainak és irányt a folklór későbbi kutatóinak. A XIX. századi folklórkutatás kiemelkedő tudós személyiségéről való emlékezésünket a népdalok hangjára írt egyik költeményével zárjuk: Piros a te kendőd, lobog is. Fényes a te szemed, ragyog is. Eszem a szép szemed, be bogár, De a szíved, kis lány, csapodár. Gondolnád azt, mit én, angyalom, Szeress belém, én azt gondolom. Szeress belém, kedves, ha lehet; Nem kívánok aztán egyebet. * FÜGGELÉK Az Erdélyi Jánosról szóló nagyszámú irodalomból: BALASSA Iván: Erdélyi János 1814-1868. In: Borsodi Szemle, XII. 1968. l.sz. 65-70.; BANÓ István: Erdélyi János népköltési gyűjteménye 100 éves. Ethn., LVII. 1946. 31-34.; DEÁK Elek: Erdélyi János. In: Figyelő (Abafi), LX. 1880. Több folytatás.; FARAGÓ József: Erdélyi János és az