Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Felhősné Csiszár Sarolta: Népművészetünk emlékei középkori templomaink falfestészetében a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

virágornamentikával díszítették. Újabb változtatás 1736-ban történt a templomon. A település akkori birtokosa gersei Pethő Rozália visszavette a templomot reformátusoktól, 1750-ben átalakíttatta, a homlokzatára tornyot építtetett, amelybe belevésette családi címerét is. 5 A XIV. században, koragótikus stílusban épült a marokpapi református templom. A hajdan szép freskókkal díszített épület az idők folyamán sok viszontagságnak volt kitéve. A XVIII. század végén egy teljes felújításkor a belső vakolatát leverték, újra vakolták. 1939. július 16-án villámcsapás következtében a templom teljesen leégett. Elpusztult a tetőzete és az egész berendezése. Még 1939-ben használhatóvá tették, a megégett belső vakolatot leverték, újra vakolták, de helyre nem állították. 1942-ben ezt írták róla: „A torony nélküli templom valamikor bővelkedett falfestményekben és gótbetűs feliratokban."

6 1999-ig kellett várni arra, hogy megtörténjen a templom teljes műemléki felújítása. Külső falán ekkor kerültek felszínre a már teljesen megsemmisültnek hitt színes falfestések töredékei. A virágos ornamentikából nagy valószínűséggel megállapítható, hogy ugyanabban az időben készülhetett, és ha nem is ugyanaz, de ugyanahhoz az iskolához tartozó mester készíthette, mint a csarodai templom festését. Az ablak külső falszegélyének mintáiban itt is azok a szívleveles ágacskák fedezhetők fel, mint a csarodai templom díszítményeiben (6. kép). Az ablakrést körülölelő ágak ennél is egy egymásból kinövő, lefelé csüngő tulipán és szíwirág párból indáznak körbe. Bár stílusában és a minták megkomponálásában nagy a hasonlóság, mégis megoldásában egy újabb színt jelent a templomnak a szentély fölötti széles díszített sávja. A tulipánokból és levelekből komponált bordűr, amelynek motívumai még ma is fellelhetők hímzéseinken. 1341-ben már állt Vámosatya Szent György tiszteletére emelt temploma. A kis gótikus templom 1565-ben lett a faluval együtt reformátussá. A műemléki falkutatások megállapították, hogy a templom belső terének egész falfelületén különböző korú festések őrződtek meg, amelyet többrétegű vakolat és mészréteg takar. A korábbi időből származók alakos festések voltak szövegrész töredékekkel, de a falkutatáskor „1617. M.G." évszámra és monogramra is rábukkantak. A XVII. század 5 VÁRADY József 1991. 843. 6 D. DR. NAGY Sándor 1942. 139-