Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Felhősné Csiszár Sarolta: Népművészetünk emlékei középkori templomaink falfestészetében a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

eltüntetni templomainkból. A gyakorlatban azonban ez nem így történt. Szinte általános volt, hogy nem tettek eleget ennek az elvárásnak. Nagyon gyakran semmit se változtattak a hitújítás után sem a szemüknek már oly annyira megszokott, a szentatyák képeivel díszített templomokon. Használták változtatás nélkül tovább, sokszor több évtizeden, vagy évszázadon keresztül. Jó példa erre a XIII. századból való csarodai templom. Ez a hitújítást követően 1595-ben lett a reformátusoké. A műemléki falkutatások és feltárások szerint a templom a korábbi időben mindenben az európai divatot követte. Két ízben kapott új festést. Az első festés még a templom építésekor készült közvetlenül a vékony vakolatra. Ekkor alakos ábrázolások, keretezések, felszentelési keresztek kerültek a fal felületére. Jól kivehető módon János evangélista, a gyógyító szentek: Dámján és Kozma (1. kép), majd egy függőleges elválasztó sáv után Péter és Pál apostolok láthatók, valamint a Szűzanya a kereszttel. Még ugyanebből az időből való a diadalívre is átnyúló kép, ahol a Nagy Szent család látható és a diadalív másik oldalán 1. kép. Csaroda, református templom XIII. századi falfestése