Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

számolva) volt, ebből a szabad szőlők (87 db) 515 hold 122 öl, a dézsmások (365 db) 450 hold 539 öl területen feküdtek. 23 A kamarai mezővárosok hegyein fekvő szőlők megoszlásáról a fennmaradt (dézsma)jegyzékek adataiból tudunk arányokat meghatározni. Tarcalon például 1753-ban 71 szabad, 634 dézsmás, 66 bizonytalan (dubia) állapotú, 111 mentes, 105 információ nélküli szőlőt találunk. 24 Az összes 987 szőlőbirtok 64,23%-a dézs­más, 13,88%-a szabad és bizonytalan, 21,88%-a parlagszőlők művelése miatt idősza­kosan szabad volt, vagy ez évben járt le a mentesség. 1795-ben Tokajban a közép­ső tized hegyein 51 szabad, 333 dézsmás szőlő mellett 5 új ültetést találunk. A sző­lők területe 1634 kapás volt és 815,5 hordó bort teremtek. 25 Ugyanott 1801-ben 170 szabad, 785 dézsmás, 26 új ültetés szőlőt írtak össze, amelynek területe 6840,5 kapás volt. Emellett a tokaji hegyek 5125,5 hordós termésre voltak képesek köze­pes termésű év esetén. 26 A fenti évben összesen 981 szőlőt műveltek Tokajban, amibe nem számítódtak be a sokszor, a szőlőkkel egybeírt egyéb földek, tehát a sző­lőhegyek nagysága ennél nagyobb volt. 27 A szőlők 17,33%-a szabad, 80,02%-a dézs­más jogállású, és mindössze 2,65%-a új ültetés volt. Az egyes hegyeken azonban igen eltérően alakulhatott a szőlők aránya. 1763-ban például, az igen jó bort termő, így több „libera" státuszú birtokot magában foglaló Mézesmái promontóriumon lé­vő 411 szőlőből, 229 dézsmás (55,71%), 180 szabad, illetve adómentes (43,79%) szőlő volt. 28 A koronauradalmi városok urbáriumának elkészítésekor külön össze­írták a tizeddel tartozó szőlők nagyságát. Tokaj esetében ez 981 kapás, Tarcalon 23 ZmLt rV/lp.-33. Az összeírások különbözősége miatt, az adatok igen sokrétűek. Van ahol feltüntették a szőlők számát is, külön a nemesi és külön a „dézsmás adózó" szőlőket, van ahol az allódiális szőlőket nem írták össze. Liszkán például 279 db nemesi dézsmás szőlő 2932 kapás területen 1147 hordó bort termett, a 107 paraszti dézsmás szőlő 3960 kapán 2826 hordót adott. Tállyán az allódiális szőlők nélkül 23.145,5 kapányi nagyságú szőlőhe­gyet regisztráltak. Szántón összesen 1275 db szőlő volt, területük 7677,5 kapás volt. 24 MOLE696. 12. es., 1753. 25 MOL E 696. 12. es., 1795. Az 1634 kapás terület, egy kapát 90 ölbe számolva 123,91 hold­nak felel meg, emellett 3^/4 hold szilva és 483/8 hold egyéb cserjés is kisebbítette a szőlő­terület nagyságát. 26 MOLE 696. 12. es., 1801. 27 Ebben az esetben körülbelül 82 hold egyéb vetemény volt a szőlőhegyeken, nem számol­va a szilvások területét, az erdőket és a hasznosítatlan területeket sem! 28 ZmLt Tokaj 35. és 37. d., 1763, illetve év nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents