Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Cservenyák László: Adalékok a nagykárolyi és környéki falvak kovácsmesterségéhez

viszonyokat a kovácsok is figyelemmel kísérték, és ennek megfelelően alkalmazták a jégszeget, vagy a csillagsarkot a patkolásnál. Szabó Gyula 75 éves gencsi kovácsmester azt mondja, hogy „mikor a kovács csinálja a patkót, akkor nyilazza meg a lovat", ami szerinte azt jelenti, hogy egy rosszul megcsinált patkót nem is lehet jól felverni a ló lábára. A jó kovács a ló állásából tudja, hogy milyen patkó kell az állat lábára: hogyan fekszik a pata a földön, milyen a ló csuklója, (hosszú csuklójú lóra hosszú patkó kell), milyen a ló körme. Ha a köröm patkónyomást kap, hátul megtelik, gyulladásba jön, amit a kovácsnak kell helyrehoznia. Ha a ló fájós lábát hideg vízbe teszik és a ló „állja", azt jelenti, hogy a lába gyulladásba van. A kovács a gyulladásos patát kitakarította, „kíkköves kenőccsel" (rézgálicos) bekente, és ha nem volt túl nagy a sérülés háromnegyedes patkóval újra patkolta a lovat. A háromnegyedes patkó patára illesztő részét kissé homorúra kalapálták, hogy ne érjen a sérült körömhöz a patkó és ne nyomja az állat lábát, patáját. A repedt körmű lovakat egyes kovácsok úgy próbálták helyrehozni, hogy a letisztított, leráspolyozott köröm repedéseit körömtapasszal bekenték (ez egy gyorsan száradó kenőcsféleség volt) és utána patkolták. Ez azonban nem hozta helyre a ló körmét, mert ahogy a ló lépett, a nyomástól a repedések tágultak, a repedésekbe piszok ment és a ló le is sántulhatott. Az ilyen repedt körmű lovakat Szabó Gyula gyógypatkóval, „csukott patkóval" patkolta. A csukott patkó szára hátul zárt volt és szorosan fogta a ló patáját, illetve a körmét. A patkót mindig az verte fel, aki felpászította a ló patájára. Miért felelős a patkolókovács? Aki patkol, annak ismernie kell a patkolás minden csínját-bínját. Kötelessége ügyelni, hogy a patkolással vagy netalán a szükséges kényszerítő eszközökkel az állatban kárt ne ejtsen, mert az okozott kárért ő a felelős, továbbá őt terheli az olyan kár is, amely a patkolószín rossz vagy síkos volta, szögeknek vagy szerszámoknak a földön hagyása következtében keletkezik. De felelős a patkolóműhely tulajdonosa vagy vezetője a segédek hibáiért is, különösen, ha önálló képesítésük nincs.

1 1 NAGY László SZMA XII/12. 438