Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - P. Szalay Emőke: XVII. századi törökös jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

A díszítmény szerkezete különbözik mind a török mind a nyugat-európai megoldásoktól. Török hatás a négy sarokból kiinduló minta, a teljes felület kitöltése, míg a nyugati jelleg a körbefutó folytatólagos keretcsík lenne. Ezzel szemben csupán a négy sarokban elhelyezett azonos sarokvirág jellegzetes magyar sajátosságnak tekinthető, amely megkülönbözteti mindkettőtől. Ez a megoldás az egész ország területén elterjedt volt. 32 A milotai terítő szerénységében is jó példája annak, hogy a török és olasz hatások hogyan alakultak át jellegzetes magyarrá. IRODALOM CSERNYÁNSZKY Mária 1942 Magyar úrihímzésű miseruháink. In: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik évfordulójára. Budapest. V. EMBER Mária 1971 A textilgyűjtemény új hímzései. Folia Archeologica XXII. 219-235. 1972 A XVII. századi magyar hímzések motívumkincse. Folia Historica 45-80. 1982 Úrihímzés. Budapest. FELHÓSNÉ CSISZÁR Sarolta 1977a. XVII-XVIII. századi hímzett terítők a kárpátaljai református egyházakban. Hatodik Síp LX. évfolyam 1997. Tél 26-35. 32 PALOTAY Gertrúd 1940. 42. 10. kép - A milotai gyülekezet úrasztali térítője