Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - P. Szalay Emőke: XVII. századi törökös jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

emlékét láthatjuk abban, hogy a szirmok között csupán minden második hímzett, a közbülsőknek csak a kontúrjait hímezték ki.

28 A gégényi terítő megerősíti Palotay Gertrúd megállapítását, 2

9 mely szerint az átvételnél a színek tűnnek el először, vagyis a törökös színezés a legkevésbé időt álló. Ezt mutatja a gégényi terítő is, amelyen már csak fémszálat használt a hímző. Ugyanakkor a szirmok váltakozó színezése még tovább él abban a megoldásban, hogy csupán minden másodikat hímeztek ki, a közöttük lévők üresek, így teremtve meg a két színűséget. Legszívósabb a díszítmény szerkezete, amit itt is láthatunk, a szár és virág viszonyában. (9. kép) A milotai gyülekezet kis úrasztali térítője négy sarkán egymáson áthajló szárak tartják a két-két nagy virágfejet, amely fűrészfogas levelekkel körülvett liliomszerű kis virágot ábrázol, felül középen hármas sziklevéllel, amely arra utal, hogy feltehetően gránátalma ábrázolással állunk szembe. Az ág csigavonalból indul, alul egy féloldalas levél díszíti. A szárak között pettyek, a nagy virágok között kacsok és kis virágok (10. kép). A minta elemzésénél a törökös jelleget az egymást metsző hajló szárak őrzik, de a pettyek, amint arra fentebb utaltunk, már magyar sajátosságok. A szirmok ilyen ívelése ugyancsak ismeretlen a török munkákon. 30 Ugyanakkor a virág vagy levél szirmainak hímzésében váltakozást fedezhetünk fel a telehímzett és csak körvonalazott részek között, ez a török színezés emlékét őrzi. Egy kalotadámosi terítő díszítményének megoldása árul el nagy hasonlóságot. 31 28 PALOTAY Gertrúd 1940. 56. 29 PALOTAY Gertrúd 1940. 50. 30 PALOTAY Gertrúd 1940. 46. 31 PALOTAY Gertrúd 1940. 92. kép 9. kép - A gégényi gyülekezet úrasztali térítője