Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

Nyúzó Gáspár (1839-1910) a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége Füvessy Anikó Nyúzó Gáspár a XLX. század második felében a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége volt. Életpályája nem tipikus, hiszen népszerű és anyagilag is jövedelmező műhelyét élete virágában adta át hasonló nevű fiának, s az alkalmi segítségtől eltekintve ezután már inkább földműveléssel foglalkozott. 1839-ben született Tiszafüreden Nyúzó József csizmadia és Orosz Mária házasságából. 1 Amikor az 1850-es évek elején felmerült a kérdés, hogy apja mesterségét folytassa-e, egy családi hagyományoktól teljesen idegen mesterségre adták, fazekasinasnak. A meglepő mesterségválasztás nem csak az ő esetében, hanem a kor másik két meghatározó, nem hagyományos fazekacsaládból származó edénykészítőjénél, a kovácsmester fiánál, Bodó Mihálynál és a telkesjobbágy fiánál, Kiss Mihálynál is megfigyelhető. Mindhárman az 1850-es évek elején léptek kapcsolatba a fazekassággal, mely jelzi, a kisebb mezővárosok és vonzáskörzetük vásárlóereje ekkorra már megszilárdult. Hiába volt közvetlen előtte a szabadságharc, majd utána a politikai elnyomás évei, a feliratos, datált kerámiák azt tanúsítják, a kiteljesedő tárgyalkotó népművészet - legalábbis a fazekasság vonatkozásában - ezt nem élte meg válságként. A fazekasság esetében egy felívelő, de már a konjunktúrát jól érzékelő szakasz kezdetén állunk, mely azt is jelzi, hogy korábbi ismereteinktől eltérően a reformkor végén ez a folyamat már jól érzékelhető volt. Az átlagosnál jobb megélhetés biztosítása a fazekasság nem minden ágánál volt elérhető, olyan mesterhez kellett a fiatalt szegődtetni, aki a divatos és kelendő termékek előállításában az élen járt. 1 Tiszafüredi Református születési anyakönyv (ezután: TRSZA) III/164 p.