Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Bődi Erzsébet: Hagyományos levesételek a gömöriek asztalán. Adatok a táplálkozáskultúra kutatásához
Hagyományos levesételek a gömöriek asztalán (Adatok a táplálkozáskultúra kutatásához) Bődi Erzsébet A XX. század végén feltárt néprajzi (recens) adatok* arra engednek következtetni, hogy Gömörben mind a magyaroknál, mind a szlovákoknál alapvető ételnemet a levesek és leveses ételek jelentik a nap központi étkezési idejében, legtöbbször ebédkor. A gömöri falvak konyhája abban különbözött a várositól, hogy a leves egymagában főételnek számított, míg a városi lakosság étkezési rendjében az ételsor első fogását adta egy tartalmasabb, másodiknak fogyasztott étel előtt. Különösen érvényes ez a megállapítás hétköznapokra. A polgárosodás folyamatában és a felgyorsult életmód ritmusában változott meg a leves helye és jelentősége az étkezési kultúrában. A leveseket a falusi családok vacsorára is fogyasztották és fogyasztják ma is, míg a városokban ez már nem jellemző. A legarchaikusabb levesfélék azok, melyeket vadon termő növényekből főznek. Ide kell sorolni a csalán, vadsóska, köménymag és gombaleveseket, melyeket Gömörben leginkább habarással sűrítenek. A csalán- és a sóskaleves mindkettő kora tavaszi étek. Csak néhány nap fogyasztották, de majd minden faluban megjegyezték, hogy tél utóján már alig várták a savanykás sóskalevesek szezonjának kezdetét. Gömörben minél északabbra fekvő mikrorégiót veszünk vizsgálat alá, annál többféle gombalevest és más vadon termő növény levesét rögzíthetjük. Az ott élő szlovákok labodából, fiatal csalánból, popovniaknak (Taraxacum officinale) nevezett zöld vadnövényből, a legkülönfélébb gombákból (Boletus scab, niveus, Boletus edvulis, Boletus rugosus, Boletus rufus, Cantharellus cibarius) frissen és szárítva egyaránt főztek, és főzik ma is a sokféle nevű és ízű leveseiket. * A szerző az MTA TKI-nak főmunkatársa, terepmunkáját és a tanulmány megírását akadémiai támogatás és az N.K.F.P. 5/025 pályázat segítette.