Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Benedek Csaba: Adatok Cserépfalu népi építészetéhez, különös tekintettel az idegenekre

Az idézet az 50-es évekre vonatkozik, a takaréktűzhely csak a XLX. század végén, de sokkal inkább a XX. század elején terjedt el a faluban, a kemence funkciójának egyszerűsödésével. 21 Ezek után a kemence vándorútra indult, előbb a konyhába, majd az udvarra került. (4. kép) A szabadkéményt felváltotta a falba épített kémény. A település korábbi építésügyi előadója, Bodnár János igyekezett minden helybelivel és idegennel Cserépfalu hagyományosnak tartott építészeti megoldásait megőriztetni, éppen ezért beleszólt az átépítésekbe, felújításokba és ellenőrizte is azokat. A cserépiek ritkán vették ezt jó néven, de az idegenek között is akadt, aki megszólta ezért. Ennek ellenére elmondható, hogy az általa kifogásolt új anyagok, díszítések s Cserépfalura egyáltalán nem jellemző építészeti megoldások mégis bekerültek a község építkezésébe. Ez nem kizárólag az idegenekre jellemző, hanem a helybeliekre is, s a tendenciát erősítette a szocialista időben épített kockaház típusa,

22 (5. kép) melyek mintájára olykor a régi parasztházak elejét is átalakították egyesek, a tiszta szoba mellé toldott újabb szobával. Hasonlóan furcsa képet mutat, ha a régi parasztházak utcafrontján kicserélik a két kisablakot egyetlen nagyra, mert a ház jellegét erősen megváltoztatja, ugyanakkor statikai problémákat is vethet fel.

2

3 Számos ilyen megoldás látható a 21 A kemence feladata a kenyérsütés és fűtés maradt, míg a masinában főztek. 22 BALASSA M. Iván 2002. 168-171. 23 SABJÁN Tibor-BuzÁs Miklós 2003. 132. 4. kép. Udvari kemence